A történet ismert: a zöld-fehérek 20 évvel a legutóbbi – akkor még LEN-kupa – döntőjük, s 19-el a mostanáig utolsó nemzetközi kupasikerük után, a selejtezősorozatból indulva értek fel a csúcsra. „Az biztos, hogy legalább két napra szükségem lesz, hogy ezt a sikert realizáljam és felszabaduljak, hiszen még érezhető az a feszültség, amely napok óta generálódott bennem. Ahogy közeledett a mérkőzés, egyre többen kérdezték: ugye meglesz, megnyeritek? Az előny ellenére is ez volt a legnehezebb kérdés, amit kaphattam, hiszen én mindig azt mondom: ameddig nem ér véget a mérkőzés, addig bármi lehetséges” – nyilatkozta a Népszavának a lefújást követően az akkor még csuromvizes Varga Zsolt, aki lapunknak röviden a finálé második mérkőzését is értékelte. „Megnyugtatott, hogy magabiztosabban indultunk, ám az első negyed után elkezdtünk bizonytalankodni, s egyéni hibákból kaptunk gólokat. Az első gólunk például abszolút elkerülhető lett volna, ám összességében mégis mindig mentünk tovább, nem hagytuk, hogy kiegyenlítsen az ellenfél. Azt sajnálom talán, hogy néhány olyan helyzet kimaradt a mérkőzésen, amelyet ha belövünk, még nyugodtabb és szebb lett volna a vége” – mondta el a tréner.
Talán bosszantó lehetett, hogy az első felvonást 12-6-ra megnyerő FTC egy negyed után a saját közönsége előtt is háromgólos előnyt szerzett, valamint szinte végig vezetett, ennek ellenére végül egy az utolsó másodpercekben kapott gól miatt nem tudta kettős győzelemmel ünnepelni a ferencvárosi vízilabda legújabb kupasikerét. Ám Varga Zsolt arra figyelmeztetett: a két mérkőzés során hat találat volt a differencia a két csapat között, amely annak fényében különösen értékes, hogy a visszavágón 7-7 gólt láthatott a közönség. Innen nézve a döntetlen sem lehet csalódás.
A Ferencváros számára most rövid szünet következik az ünneplésre és a regenerálódásra, hiszen a csapat legközelebb a következő hét végén száll újra medencébe – Varga Zsolt tanítványai akkor a magyar bajnokság legjobb négy csapata között vívnak az alapszakaszt megnyerő Egerrel. „Bízom benne, hogy ez a siker a bajnoki folytatásra is fog adni lendületet. Ha visszatekintünk az idényre, nagy teher volt a számunkra, hogy párhuzamosan szerepeltünk több sorozatban, s igazán nem is tudtunk ebből jól kijönni, hiszen a kupameccsek után a Szolnok ellen kétszer is beleszaladtunk egy-egy nagyobb vereségbe. Bízom abban, hogy lesz egy kis időnk pihenni, mentálisan némileg ellazulni, majd utána összeszedni magunkat, s felpörögni a következő feladatra.”