A pécsiek nem így vannak ezzel. Találomra leszólítottam az utcán több tucat helybélit, és azt, hogy a városban tízezer új munkahely jött volna létre 2012 óta a kérdezettek közül senki sem hitte el.
- Női ruhakészítő, kéz- és lábápoló, műkörömépítő, virágkötő és óvodai dajka szakmám van – kezdte a két gyermeket nevelő, 33 esztendős Enikő -, de egyikkel sem tudok itt elhelyezkedni. Betanított munkásként dolgozom a baromfi feldolgozónál. Nem hiszem el ezt a tízezres mesét. Nagy a rokonságom, tőlük se hallottam az új munkahelyekről. Hat unokatestvérem dolgozik külföldön.
- Bolond, aki ilyet mond, és az is bolond, aki elhiszi! – fakadt ki a 48 esztendős Gábor. - Burkoló vagyok, emellett kőműves és ács, mégis általában feketén alkalmaznak, vagy Ausztriában dolgozom.
A röntgen asszisztensként szolgáló, 52 éves István cselt látott a városházi nyilatkozatban:
- Elképzelhető, hogy beleszámolták a közmunkásokat.
Az Ok!Pécs cikke azonban a munkahelyekbe nem számította bele a közmunkásokat, a városháza nem cselezett.
Szóban és írásban megkerestük a polgármesteri hivatal sajtóreferensét a tízezer állás dolgában. Szerettük volna megtudni, hogy hol kell keresnünk az új pécsi munkahelyeket. Választ ígértek, aztán hat nap elteltével azt írták: „terjesszen elő adatigénylést kérdését illetően”. Egy ilyen igénylés kimenetele megjósolhatatlan, ezért nem éltem az adatigénylés akár évekig elhúzódó lehetőségével, inkább más forrásokból próbáltam adatokat gyűjteni.
A Központi Statisztikai Hivatal táblázatai szerint Pécsett, 2010-ben – vagyis amikor a Fidesz hatalomra került a városban - 40 209 embert foglalkoztattak teljes munkaidőben. Azóta ez a létszám 8-10 százalékkal csökkent. 2015-ben (2016-os adat még nincs) 36 129 teljes munkaidőben foglalkoztatott pécsiről tud a statisztika. Így, ha a fideszes győzelem óta született Pécsen tízezer új munkahely, akkor 14 ezernek meg kellett szűnnie.
Mivel a foglalkoztatás jelenlegi pécsi adatairól egyik állami hivatalnak sincs pontos adata, csak becsülni tudjuk azokat az előző évek számai alapján. Aligha tévedünk nagyot, ha azt írjuk, Pécsett jelenleg sem több a foglalkoztatottak száma 36 ezernél. Ehhez jön még az 5 ezer közfoglalkoztatott, így 41 ezer embernek van bejelentett munkája. A város lélekszáma 142 ezer lehet. Ha ehhez viszonyítjuk az állásban lévők számát, akkor a lakosság 29 százaléka él munkából származó, legális jövedelemből. Országosan ugyanez az adat 44 százalék. Az előbbiek alapján nincs ok az elégedettségre Pécsen.
Azt is csak becsülni tudjuk, hogy mekkora a munkanélküliségi ráta Pécsen. A KSH szerint ötezer álláskereső van a városban, ezt kellene viszonyítani a gazdaságilag aktív korú pécsiek számához. Csakhogy az aktív korúakról nem találtunk friss adatot. A 2011-es népszámlálás szerint 69 ezer aktív korú élt Pécsen. Ez a szám azóta csökkenhetett, hisz a város lélekszáma 2011-ben 8 ezerrel több volt. A távozók döntő többsége külföldön vagy az ország gazdaságilag fejlettebb részén keresett magának megélhetést. Amúgy a külföldön dolgozó pécsiek számáról sincs adat, sem a KSH-nál, sem az adóhivatalnál. Készültek viszont szociológiai felmérések (az itthon lévőket faggatták rokonaikról és szomszédjaikról), s azokból feltételezhető, hogy 5-7 ezer pécsi külföldön boldogul. A fentiekből adódik, hogy az aktív korúak száma 60 ezer körül mozoghat Pécsen. Vagyis az állástalansági ráta 8 százalékra tehető.
- A valós helyzet sokkal siralmasabb, hisz a közmunkások tulajdonképpen álláskeresők, akiknek az állam biztosít politikai megfontolásból, drágán fenntartott, értéket nem termelő állást - vélte egy név nélkül megszólaló munkaügyi szakember, aki a Pécsi Tudományegyetemen dolgozik. - S ha nem volna a közmunka, és ha több ezer pécsi nem külföldön dolgozna, a munkanélküliség 20-30 százalékos lenne a városban.
Még egy adat: Pécsen a verseny- és a költségvetési szférában dolgozók aránya – a KSH táblázatai alapján - nagyjából fele-fele, de a közmunkások nagy száma miatt a mérleg az utóbbiak felé billen. László Gyula, a Pécsi Tudományegyetem közgazdász professzora a jelenséget különösen aggasztónak ítélte. Országosan ez az arány kétharmad-egyharmad, míg a fejlettebb régiókban, a fővárosban, Győrben, Székesfehérváron a versenyszféra köti le a dolgozók 75-80 százalékát. A közgazdász azt mondja, hogy ez a helyzet Pécsett a befektetők hiányából ered, és abból, hogy a közmunka nem tölti be a valódi szerepét, jelesül azt, hogy a közfoglalkoztatottakat átvezeti a versenyszférába. A pécsi átképzések, mondta László Gyula nem az állástalanokat hozták helyzetbe, hanem azokat a – vélhetően - baráti cégeket, amelyek az átképzéseket elnyerték az államtól.
