A brókerbotrány ügyében – amely meg sem közelíti az azóta nyilvánosságra került csalások kárértékét - a táblabíróság ezzel tovább enyhítette Kulcsár Attilának a megismételt elsőfokú eljárásban kiszabott hat év hat hónap szabadságvesztésről szóló ítéletét. Kerék Csaba másodrendű vádlottat - kilenc hónappal mérsékelve az elsőfokú ítéletet - három év szabadságvesztésre és ugyancsak ötmillió forint pénzbüntetésre ítélték. Anéhány esetben pedig helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét. A jogerős ítélet kihirdetésén egyik vádlott sem jelent meg.
A 2003-ban kipattant brókerbotrány lényege az ügyészség szerint, hogy 1998 és 2003 között a K and H Bank brókercégénél dolgozó Kulcsár Attila rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, köztük egyes állami vállalatok, önkormányzatok pénzét. A vádhatóság szerint az elkövetési érték 23 milliárd, a kár 8 milliárd forint. Az ügyészség 2005-ben emelt vádat. A Fővárosi Bíróság, a törvényszék jogelődje 2008 nyarán kihirdetett elsőfokú döntésében nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte sikkasztás miatt Kulcsár Attilát. Akkor többen kaptak sokéves börtönbüntetést, és több tíz- vagy több százmillió forintos vagyonelkobzást. Felmentették ugyanakkor a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól az azóta elhunyt Rejtő E. Tibort.
Az ügy fellebbezések folytán 2010-ben a Fővárosi Ítélőtáblára került, ahol hatályon kívül helyezték az elsőfokú döntést és új eljárást rendeltek el. Voltak bizonyítékok, amelyek csak évekkel az eljárás megindulása után kerültek elő, a büntetőpert pedig egyes, a kártérítésekkel kapcsolatos perekhez szükséges információk felkutatására is megpróbálták felhasználni. A bíróság korábbi véleménye szerint Kulcsár Attilát vádbeli tevékenységére nem jogosította fel munkaköri leírása, ezt leginkább munkáltatója, a brókercég vezetése, illetve ügyfelei, megbízói ráutaló magatartása révén végezhette. Az elsőfokú bíróság azokra a korábbi kritikákra reagálva, amelyek szerint "rövid a vádlottak padja", azaz sokan hiányoznak onnan, megjegyezte: csak arról a cselekményről és csak annak a személynek a vonatkozásában dönthet, akit az ügyészség megvádolt. Az elsőfokú ítélet ellen a vád és a védelem egyaránt fellebbezett, így az nem emelkedhetett jogerőre. Az ügyészség a felmentéseknél bűnösség megállapításáért, Kulcsár és egyes társai ügyében pedig a büntetés súlyosításáért fellebbezett, az elítélt vádlottak és védőik viszont felmentésért, így mind a 18 vádlott ügye másodfokon folytatódik a táblán.
A megismételt elsőfokú eljárásban a törvényszék felmentette a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól Rejtő E. Tibort, a vesztegetés vádja alól pedig Forró Tamás vállalkozót, újságírót.
A Kulcsár-ügy felderítésére kijelölt nyomozó, a rendőrség egyik legkiválóbb szakembere, a pénzmosási ügyekben eljáró Molnár Csaba 36 éves volt akkoriban. Három diplomája van. Két nyelven beszél, és kétgyermekes családapa. Ő csalta lépre Bécsben Kulcsár Attilát, az elmenekült gyanúsítottat. A nyomozást is ő kezdte el. Az ügyészség pár hónap múlva megvádolta, miszerint egy szír pénzváltótól ajándékot fogadott el, és cserébe törvénytelen szívességet nyújtott. Tolltartó és egy csomag édesség elfogadását rótták terhére, és levették a Kulcsár-ügyről. Kiderült, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal is jelentést készített Molnárról, melyben egy titkos telefonlehallgatásról is szó esik. Az ügyészség pár hónap múlva vesztegetéssel, államtitoksértéssel és hivatali visszaéléssel vádolta meg az alezredest.
Molnárt minden vád alól jogerősen felmentették, de pályája megtört, többé nem lehetett nyomozó. Jelenleg ügyvédként dolgozik.