"A gazdaságpolitika csak akkor lehet sikeres, ha megvan az összhang annak két fő ága, a monetáris és a költségvetési politika között" - figyelmeztetett a Világgazdaságban megjelent közös cikkében az MNB két alelnöke Nagy Márton és Windisch László (mind a ketten a Monetáris Tanács tagjai), valamint az unortodox gazdaságpolitika két meghatározó személyisége, a jegybank ügyvezető igazgatói: Palotai Dániel és Virág Barnabás. A cikk címe: "Fontos a költségvetés tervezhetősége" kicsit megtévesztő, mert eltakarja a lényeget. A jegybanknak a kis- és közepes vállalkozásokat támogató, kamatkedvezményt nyújtó Növekedési hitelprogramja (nhp) március végén lezárul.
A cikk írói azt állítják, hogy a Piaci hitelprogrammal és más jegybanki eszközökkel együtt az nhp összességében egy százalékkal növelte a GDP-t 2016-ban, ami értelmezésük szerint azt jelenti, hogy a monetáris politika a gazdasági növekedés közel felét adta. Ez az állítás azért sántít, mert a hitelprogramok kedvezményeit igénybe vevő vállalkozók jelentős része amúgy is kölcsönhöz folyamodott volna, de még ennél is fontosabb, a GDP tekintélyes részét megtermelő multinacionális cégek nem Magyarországon bankolnak.
Az emelkedésre váltott hazai infláció miatt a 0,9 százalékos jegybanki alapkamat további csökkentésére már nincs mód, a hitelkamatok mérséklése se várható, így a növekedés monetáris eszközei kimerültek, amit a jegybanki vezetők helyesen ismertek fel. Ezért az idei évre várható gazdasági növekedés esetleg kisebb lehet a kormány által várt 4,1 százaléknál. Az MNB vezető munkatársai elérkezettnek látták az időt, hogy a várható - egyébként már az elmúlt évben is tapasztalható -, növekedési deficit bűnbakját megkeressék, s meg is találták a Varga Mihály által vezetett nemzetgazdasági tárcában.
Az MNB és az NGM közötti vita nem új keletű - értékelte a helyzetet a lapunk által megkérdezett politológus, Kiss Ambrus. A Policy Agenda vezető elemzője szerint azt nehéz megítélni, hogy van-e a gazdaságpolitikát illetően számottevő felfogásbeli különbség a vitázó felek között. Arról a nézetkülönbségről, amely a devizahitel esetleges idei felvételéről kialakult - Varga Mihály nem veti el ennek lehetőségét, Matolcsy György viszont kizárja - Kiss Ambrusnak az a véleménye, hogy inkább kettejük politikai helyezkedését tükrözi.
A szerepek úgy vannak leosztva, hogy Matolcsy György, aki elvileg nem politikai szereplő, a napi gazdasági döntésekben, mint például az adó- vagy a bérpolitika alakítása, nem vesz részt, ezt meghagyja a nemzetgazdasági tárcának. Az MNB elnöke inkább a stratégiai kérdésekben fejtheti ki álláspontját a kormányfőnek, ebben Varga Mihálynak - bár politikus - nem lehet sok szava - vélekedett a politológus, aki úgy véli, hogy a két főszereplő közötti vita folyamatos lehet, de általában kerülik a nyilvánosságot. Most azonban - akárcsak a már említett deviza-hitelfelvételnél - is kivételt tettek, s erre a jegybanki vezetőknek jó okuk volt. Világosan megmondták, hogy hiába ragad meg a monetáris politika minden eszközt a gazdasági növekedés érdekében, ha úgymond a GDP arányos államháztartási hiány féken tartása érdekében a nemzetgazdasági tárca csökkentette az élénkítést segítő kiadásokat - összegezte véleményét Kiss Ambrus.
Az Orbán-kormány az utóbbi évek gyakorlatának megfelelően már tavasszal elkészíti és az Országgyűléssel elfogadtatja a következő évi központi költségvetést, és feltehetően több csomagban az adótörvényeket is. Az MNB a mostani tervezési szakaszban nyomást kíván gyakorolni a nemzetgazdasági tárcára, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben vállaljon aktív szerepet a gazdaság élénkítésében. Magyarán engedje el a hiányt, legalább a tervezett 2,4 százalékos mértékig. Az első két hónap adatai máris aggodalomra adnak okot a jegybankárok szerint, mert igencsak pluszban zárt a költségvetés. A növekedést serkentheti a idei évben már meginduló uniós források is, ha a vállalkozók kedvezően fogadják, hogy egyre több a visszatérítendő rész a támogatások között.
Nem kétséges, hogy Orbán Viktor kormányfő a jegybankelnök és a nemzetgazdasági miniszter vitájában ki mellé áll. A Magyar Gazdasági és Iparkamara nemrégen lezajlott Gazdasági évnyitóján, ahol a miniszterelnök mellett a vitázó felek is részt vettek, a kormányfő a hallgatóságot alkotó üzletembereknek melegen ajánlotta, hogy forgassák azt a tanulmánykötetet, amelyet az ő, illetve a kormány felkérésére a Matolcsy-vezette jegybank szakértői állítottak össze a gazdasági teendőkről. A Versenyképesség és növekedés című kötetben leírtak képezhetik a jövőbeli gazdaságpolitika vezérfonalát – tette egyértelművé Orbán Viktor. A gazdasági vezérfonalat általában az erre szakosodott tárca szokta összeállítani.
Inog a kereskedelempolitikai csomag
Bizonytalanná vált a multi üzletláncok újabb sarcát előrevetítő kereskedelempolitikai csomag sorsa. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy erről a miniszterelnök is óvatosabban fogalmazott pénteki szokásos rádiós szónoklatában, és azt mondta, hosszadalmas egyeztetések előtt állnak, amelynek végén olyan egyezségre kell jutni ami mindenkinek jó és senkinek nem rossz. Ez a vágy pedig a lehetetlennel határos, így feltételezhető, hogy a kormány már kifarolna Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter közös előterjesztése mögül.
FOTÓ: Molnár Ádám
A Népszavának neve elhallgatását kérő ágazati szakember szerint a csomagot a gazdasági tárca illetékes apparátusa állította össze, a végeredményért pedig mindenképpen Varga Mihály miniszter a felelős. Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke ennél tovább is ment, egyenesen lemondásra szólította fel a minisztert. Ezt Dávid Ferenc, a szervezet főtitkára közölte az ATV-n, hozzátéve, hogy a kereskedőkért felelősséget érző milliárdos vállalkozó már korábban azt mondta Varga Mihály gazdasági miniszternek, hogy aki ilyen csomaggal áll elő, az gyorsan hagyja el a munkahelyét. A lapunknak nyilatkozó szakember úgy vélte, ezt a burkolt üzenetet a miniszterelnöknek is címezhették.
A kormány eredeti csomagjában szerepelt az ingyenes pláza buszjáratok ellehetetlenítése, a parkolók megadóztatása, amiből a költségvetés évi 20 milliárd forintos bevételre számított, továbbá az árbevétel alapján, 36 millió forintonként egy alkalmazott kötelező felvétele, az online rendelések házhoz szállításának megadóztatása, valamint az áruk egységcsomagolásban való árusításának megtiltása.
A Magyar Idők nevű kormánylap pénteki számában már azt írta, hogy a csomagból kiveszik a parkolók megadóztatását, eltekinthetnek a fogyasztóvédelmi ellenőrzésekért fizetendő díjtól, és nem teszik köztelezővé a bevételarányos létszámemelést, nyitva hagyva, hogy azt adóval is meg lehet váltani. A Blokkk.com kereskedelempolitikai blog számításai szerint ez utóbbi alapján 18 ezer új munkavállalót kellene felvennie a hipermarketeknek, ami évi 40 milliárd forintos többlet terhet róna rájuk. Az intézkedések mindenképpen áremeléseket generálnának, a költségek túlnyomó részét a vásárlók és a beszállítók fizetnék.
A kormányzati kommunikáció újabb zavarában szerepet játszhatott az is, hogy a legjelentősebb érdekvédelmi szervezetek erőteljesen tiltakoztak a még csak felszínesen ismertetett csomag ellen. Az Országos Kereskedelmi Szövetség a keddi egyeztetésen írásban átadta javaslatait a Miniszterelnökség és a gazdasági tárca képviselőinek, várják a választ. Álláspontunkat akkor alakítjuk ki, ha hivatalos tájékoztatást kapunk a tervekről - mondta a Népszavának Vámos György, a szervezet főtitkára. - B.T.