A Miniszterelnökséget vezető miniszter először részvétét fejezte ki a kormány nevében Oláh György halála miatt, majd egy éles fordulattal azonnal rá is tért a menekültkérdésre.
A miniszter emlékeztetett, a kedden elfogadott jogszabály szerint az illegális bevándorlók szabadon nem mozoghatnak az országon belül, ami szerintük az európai joggal egyrészt összeegyeztethető, másrészt teljesíti Ausztria és Németország elvárásait, a két ország ugyanis rendszeresen kritikát fogalmazott meg amiatt, hogy továbbra is menekültek százai, ezrei érkeznek hozzájuk a balkáni útvonalról.
A határzárral kapcsolatban a miniszter közölte, hogy május 1-jére készül el a déli kerítés második szakasza.
A Népszava rákérdezett a magyar határon történt rendőri túlkapásokra - amiről lapunk az ENSZ bírálata alapján is részletesen beszámolt -, mire Lázár közölte, hogy ezeket a rendőrség a legkategorikusabban cáfolja. A miniszter hangsúlyozta, hogy visszakövethetetlen, hogy hol szedik össze a sérüléseiket a menedékkérők, a rendőri intézkedésekről pedig videofelvétel készül, ezért amiket állítanak, azok bizonyíték híján sokkal inkább tűnnek hazugságnak. A témával kapcsolatban Kovács Zoltán is megszólalt, aki tömören kijelentette, hogy az Orvosok Határok Nélkül nevű segélyszervezet hazugságokat állít.
Paks 2
Lázár a Paks 2-vel kapcsolatban azt mondta, hogy minden uniós akadály elhárult a beruházás elől, ezt pedig a magyar gazdaságdiplomácia elmúlt harminc évének legnagyobb sikerének nevezte. Szerinte ehhez nagyban hozzájárult Orbán Viktor bátorsága, aki - mint mondta - nem csak beszél, de meg is valósítja az ország terveit. A büszkélkedést úgy folytatta, hogy ez volt az első ügy, amikor a magyar államnak sikerült egy olyan csapatot felállítani, amely sikeresen képviselte az érdekeit, ilyenre szerinte az EU-tagságunk óta nem volt példa.
Lázár hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság megvizsgálta, hogy biztonságos-e a megvalósítani kívánt technológia, és az eredmény szerint mindent rendben találtak. A beruházás az európai kritériumoknak megfelel, sőt a nemzetközi sztenderdekben azon is túltesz - hangoztatta. A miniszter rá nem jellemző módon dicsérte az EB munkáját, szerinte ugyanis korrekt eljárást folytattak le, ami azt mutatja, hogy a vitákat intelligens módon lehet lefolytatni. Az EB azt is vizsgálta, hogy Magyarországnak joga volt-e tender nélkül Oroszországgal szerződést kötnie, és "meglepő módon" kiderült, hogy igen. A miniszter szerint a műszaki feltételek is megfelelnek az uniós követelményeknek, hasonló a helyzet a szerződések titkosságával, és a versenyszabályokat tekintve is megfeleltünk a bizottság előtt - tette hozzá. A kormány még 2014-ben úgy döntött, nem privatizálja Paksot. A jövőben a beruházás a magyar energiafelhasználás 50 százalékát fogja biztosítani, ezzel pedig a kormány hatvan évre rendezte az áramellátás ügyét - tette hozzá, majd arról is beszélt, hogy az EB szerint profitot is fog termelni a paksi erőmű.
A miniszter megjegyezte, hogy a kormány célja, hogy minél kisebb legyen a hazai importfüggőség az energia terén, azzal azonban szerinte nehéz mit kezdeni, hogy vannak olyan kispártok, akik kampánytémát akarnak csinálni a paksi bővítésből, ami várhatóan mégis így lesz 2018-ig - jósolta Lázár. A miniszter szerint várhatóan ebben az évben indul az építkezés is.
Támadás a multik ellen
A multik megsarcolására egy újságírói kérdés után tért ki Lázár. Mint mondta, európai szabályozással kell elérni, hogy a kereskedőházak tüntessék fel termékeiken, hogy milyen különbség van a Nyugat-Európában forgalmazott és a hazai ugyanazon termékek között - ezt kérik például a visegrádi négyek is közösen.
A miniszter megjegyezte, hogy a kormány szerint elfogadhatatlan, hogy a nagy áruházak akkora területet vesznek igénybe parkolóként, ami már káros. Az áruházak környezetterhelését csökkenteni kell, illetve védni kell a munkavállalók jogait. A parkolókkal kapcsolatban vagy meg kell tiltani a jelenlegi gyakorlatot, vagy az áruházakat kötelezni kell fák ültetésére - jelentette ki, hozzátéve: nem adópolitikai szempontokat mérlegeltek, hanem elsősorban a munkavállalók érdeke és a fogyasztóvédelem volt szem előtt a javaslat kidolgozásakor.
Lázár leszögezte, hogy a kormány nem fogja előnyben részesíteni a hazai tulajdonú szereplőket a javaslattal, mivel az mindenkire egyformán vonatkozik, aki Magyarországon kereskedelemmel foglalkozik. Azzal sem számolnak, hogy a tervezet elfogadása emelné az árakat - tette hozzá. A minisztertől azt is kérdezték, hogy több C-vitamin lesz-e a termékekben attól, hogy megszüntetnék az áruházak parkolóit, mire a szokásos magyarázkodás volt a válasz, és az, hogy az alapvető cél a fogyasztók- és a munkavállalók érdekvédelme.
A miniszter a Népszava kérdésére cáfolta, hogy a tervezetben szerepelne, vagy egyáltalán tárgyaltak volna arról, hogy megszüntetnék a plázákba indított ingyenes buszjáratokat.
ET-elnök választás
Lázár János szólt az Európai Tanács elnökének esedékes választásáról is, amellyel kapcsolatban közölte: mivel a magyar kormánypártok az Európai Néppárt tagjai, ezért a pártcsalád javaslatát támogatják. Orbán Viktor az elmúlt időszakban próbált kompromisszumot létrehozni Lengyelország és az Európai Tanács (ET) tagjai között, de ez nem vezetett eredményre. A magyar kormánypártok így a néppárti tagságból eredő kötelezettséghez tartják magukat, még akkor is, ha megértik az ET-elnöki jelöléssel kapcsolatban a lengyelek problémáját - fejtette ki Lázár János, utalva arra, hogy a lengyel kormány nemrég váratlanul bejelentette: a jelenlegi ET-elnök, Donald Tusk helyett Jacek Saryusz-Wolski európai parlamenti képviselőt jelöli a testület élére. A legnagyobb európai pártcsalád, az Európai Néppárt Donald Tusk jelöltségét támogatja.
Átadja a kormány a titkosszolgálati mágnesszalagokon tárolt adatokat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának - közölte Lázár, aki arra emlékeztetett, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága javasolta az átadást. Az adatoknak legkésőbb az első félév végéig kell átkerülniük a levéltárba, ezt követően kezdődik meg az adattartalmak minősítésének felülvizsgálata - tájékoztatott a miniszter.
Az erdőgazdálkodással kapcsolatban Lázár közölte, hogy az erdősült területek arányát 20-ról 27 százalékra akarják emelni. A miniszter arról is beszélt, hogy több mint 700 millió forintot kapott az agrárkamara, a magyar kutatás-fejlesztés érdekében pedig indul egy program a kutatócsoportok fejlesztésére. A kutatók először 9, majd évi hárommilliárd forintot kapnak majd.
A kanyarójárványról a miniszter azt mondta, hogy eddig 29 kanyarógyanús megbetegedést jelentettek, ami egészségügyi dolgozókat és civileket is érint. Leszögezte, hogy pánikra semmi ok, mivel a betegek ellátása zajlik, a szükséges oltóanyag és gyógyszer rendelkezésre áll. Először a makói kórházban ütötte fel a fejét a megbetegedés, vélhetően egy Romániából érkezett beteg ellátása miatt - erősítette meg. A megbetegedettek számával kapcsolatban csütörtök délután várható újabb adat - mondta, hozzátéve, hogy minden megbetegedettnek volt védőoltása.
Lázár a nőnapról sem feledkezett meg a Kormányinfón, de mint mondta, a nőnap ideológiai töltetének nem tulajdonít nagy jelentőséget. Szerinte a nők nem kapják meg a nekik kijáró tiszteletet, és az is sajnálatos, hogy kevés nő van a kormányban, pedig mindig a női munkatársaival volt leginkább megelégedve.
A sajtótájékoztatón Mészáros Lőrinc újabb luxushotel-vásárlására is rákérdeztek, ezzel kapcsolatban a miniszter tömören csak annyit mondott, hogy ennek "nincs köze a kormányzati kapcsolataihoz. Nem tudom, mit vett, és mit adott el" - közölte Lázár.