Szakértők szerint a VVR (úgynevezett nyomottvizes) reaktor megbízhatónak számít, a VVR-1200-as működéséről azonban nem áll rendelkezésre semmilyen tapasztalati információ, mivel túlságosan új konstrukcióról van szó. Nincs például támpont annak megítéléséhez, hogy reális lehet-e a prospektusokban ígért 60 éves üzemidő és 92 százalékos kihasználtság, amelyre a paksi bővítési beruházás megtérülési számításait alapozták. Az eddig felmerült problémák többsége nem technológiai jellegű, hanem inkább a nem megfelelő anyaghasználatból, illetve a kivitelezés alacsony színvonalából adódik, és – Perger András, a Greenpeace energiapolitikai szakértője szerint – elsősorban abból fakad, hogy a Roszatomnak nem áll rendelkezésére a kellő mennyiségű szakember a folyamatban lévő összes nukleáris beruházáshoz.
A Novovoronyezsi atomerőműben az érintett 1-es blokkot a generátor leállítása miatt kapcsolták le a próbaüzem során, így értelemszerűen a meghibásodás nukleáris területet nem érintett - írta a Népszavának a Roszatom kommunikációs cége. A társaság szerint az atomerőmű-építésnek ebben a szakaszában a blokkok egész sor műszaki ellenőrzésen mennek át és különböző üzemállapotokban tesztelik az új berendezéseket. Az ebben a szakaszban felmerülő rendellenességeket minden esetben kiküszöbölik. Ez - írta a cég - egy teljesen szokványos eljárás minden egyes épülő erőmű esetében, függetlenül attól, hogy milyen üzemanyaggal működik.
Az orosz cég jelenleg közel 30 reaktorprojektet visz szerte a világban – ezek egy része még csak az ajánlattétel fázisában van, de jócskán akadnak közöttük kivitelezések is –, és a vállalat a valóságban nem a futó beruházások, hanem az aláírt szerződések számának növelésében érdekelt. A szignált kontraktusok ugyanis már elegendőek Oroszország geopolitikai érdekeinek elősegítésére, ami bizonyítottan az orosz gáz- és atomipar első számú célja. Ténylegesen menedzselni azonban párhuzamosan csak egy-két építkezést tud a vállalat. Erre utal például a műszaki hibák ismétlődése is: Belorussziában már a második reaktortartályt – az egész atomerőmű legdrágább berendezését – rongálták meg a beemelés során.
Időközben a norvég Bellona antinukleáris szervezet kiderítette, hogy a most újraindított novovoronyezsi reaktor több hónapos leállítását egy olyan konstrukciós hiba okozta, ami miatt a gyártásban lévő összes többi reaktort is módosítani kell.
