A Jobbikhoz közeli Iránytű Intézet egyik vizsgálata szerint a Fidesz szavazóinak 77 százaléka akkor is a Fideszre voksolna, ha a kormánypárt nem Orbán Viktor vezetésével indulna a választáson - ez már korábban is ismert volt a felmérésből, a folytatás azonban lemaradt. Legalábbis nem találtuk nyomát annak, hogy publikálták volna azt az adatsort, amely a Jobbiknál is hasonló arányt mutat: a jobbikos szavazók nagyjából háromnegyede (76 százaléka) Vona Gábor nélkül is kitartana a „nemzeti néppárt” mellett.
Vona személyében a megkérdezettek 72 százaléka azonosította megfelelően a Jobbik elnökét, 24 százalék nem tudott válaszolni, a fennmaradó 4 százalék pedig rosszul válaszolt. Kissé kellemetlen, hogy a Jobbik szavazóinak is csak 88 százaléka tudta biztosan megmondani, hogy Vona Gábor a párt elnöke. Tegyük hozzá: az eredmény nem feltétlenül a jobbikos pártvezetőt, hanem az átlagos magyar választó közéleti tájékozottságát minősíti.
A Jobbik parlamenti frakciója tavaly tizenöt tételben mintegy 51 millió forintért adott megrendeléseket az Iránytű Intézetnek. A megbízás tárgya minden esetben ugyanaz volt: „szakpolitikát érintő szakanyag” készítése. Mivel a kifizetések közpénzből történtek, a Népszava kikérte az iránytűs elemzéseket.
Megkeresésünket a párt közérdekű adatigénylésként értékelte. A képviselői irodaház jobbikos tárgyalójában egy órát kaptunk arra, hogy áttanulmányozzuk a több száz oldalt kitevő irathalmazt.
A dokumentumok többségén – hol Vona Gábor, hol Volner János aláírásával – az a jogi kibúvóként alkalmazott megállapítás szerepelt, hogy az adott szakanyagot a Jobbik a későbbiekben „egyes törvényjavaslatok, illetve a jövendő kormányprogram megalkotásához” kívánja felhasználni: a szöveget ezért csak kivonatolt formában teszi hozzáférhetővé. A „kivonatolt forma” esetenként a puszta tartalomjegyzéket jelentette.
A megkurtított szakanyagok a fideszes centrális pártrendszer sajátosságaival, a monetáris politikával, a modern konzervativizmussal, a rendszerellenességgel, a polgári Magyarország jövőképével, a terrorveszéllyel, az egészségüggyel vagy például azzal foglalkoztak, van-e reális alternatívája az EU-tagságnak.
Kakukktojásként felbukkant egy tanulmány, amely az első és a második Gyurcsány-kormány alatt meghirdetett programok összegző bemutatására vállalkozott. Pontos dátumot nem találtunk. Ha az elemzés nem tévedésből került be a lapunknak átadott csomagba, és valóban 2016-ban született, akkor felmerül a kérdés: mi értelme volt elkészíteni?
Az Iránytű Intézet tavaly májusi – több mint százoldalas – felmérését viszont csorbítatlanul, két példányban is prezentálta a Jobbik hivatalvezetője. Az egyik szép, színes nyomtatvány volt, a másik ennek fekete-fehér másolata.
Cikkünk elején ebből a vizsgálatból már idéztünk. Az anyagban akadnak még érdekességek. A Jobbik nem nagyon traktálta a közvéleményt azzal, hogy Vona Gábor miniszterelnöki alkalmasságának megítélése az előző őszhöz képest „enyhén, de szignifikánsan romlott”. 2015 októberében a megkérdezettek 43 százaléka tudta volna elképzelni az ország következő miniszterelnökének, 2016 májusában már csak 36 százalék. Ezzel párhuzamosan hasonló mértékben nőtt az őt elutasítók aránya. Orbán Viktort a válaszadók 52 százalék tudta volna leendő kormányfőként is elképzelni.
Vona számára bizakodásra adhat okot, hogy mindezek ellenére személyének megítélése inkább pozitív, Orbán Viktoré inkább negatív irányba változott. Nem véletlen, hogy a felmérésnek ezt a megállapítását az Iránytű Intézet már közzétette.
Júliusban-augusztusban készült az a kutatás, amelyet szintén csak kivonatolt formában bocsátottak rendelkezésünkre. A tartalomjegyzék szerint az Iránytű Intézet két fejezetben latolgatta a „Jobbik és egy baloldali összefogás” esélyeit országos és helyi szinten, egyebek mellett a települések jogállása és a szavazóbázisok szerinti bontásban.
A megfogalmazás könnyen félreérthető, az Iránytű Intézet nem a Jobbik és a baloldal együttműködésének lehetőségeit vizsgálta. Szabó Gábor pártigazgató kérdésünkre közölte: a kutatásban „valójában arról volt szó, hogy a választók kit gondolnak erősebbnek, nem pedig arról, hogy fogjanak-e össze”.
Egyelőre más nyilatkozatok is azt erősítik, hogy a Jobbik a mostani politikai garnitúra egyik szereplőjével sem akar szorosabb viszonyt kialakítani. „A találgatások korának vége” – közölte január közepén Jakab Péter, a párt szóvivője. Az országos választmány nyilatkozatban rögzítette, hogy a Jobbik nem köt szövetséget a Fidesszel, illetve az MSZP-vel és a többi baloldali, liberális párttal sem a 2018-as választáson. Volner János frakcióvezető pár hete bejelentette, fel sem merülhet, hogy a Jobbik a „korrupt baloldallal” összefogjon.
A „találgatások korának” az MSZP is szeretne véget vetni. Botka László, akit a jelen állás szerint a szocialisták miniszterelnök-jelöltként indítanak majd, kizárta az együttműködést a Jobbikkal.
Közéletünk egyik talánya, hogy a miniszterelnök hűséges társából ellenséggé vált Simicska Lajos segíti-e a háttérből a Jobbikot, ha igen, akkor a támogatás – médiafelület biztosításán túl – megnyilvánul-e anyagiakban is. Vona Gábor elmondásából eddig annyit lehet tudni, hogy egyszer-kétszer – Simicska kezdeményezésére – beszéltek egymással. Jobbikos politikusok elutasítják a feltételezést, hogy Simicska „beállt volna” a párt mögé.
A minap ugyanakkor a Simicska érdekeltségébe tartozó Magyar Nemzet felmérést közölt a jobbikos kötődésű Iránytű Intézettől: ez akár közvetett, áttételeken keresztül nyújtott támogatásnak is tekinthető. Forrai Richárd, az Iránytű Intézet ügyvezetője üzleti titokra hivatkozva nem adott tájékoztatást arról, hogy a Magyar Nemzettel milyen hosszú távra szól a kapcsolatuk, az első megbízást követik-e újabbak. Másfelől hangsúlyozta, hogy „piaci alapon” szívesen készítenek felmérést a Népszava számára is.
