Steffen Seibert tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Angela Merkel kancellár és a szövetségi kormány valamennyi tagja Deniz Yücel szabadon bocsátását várja Törökországtól. A kancellár szerint érthetetlen a tudósító előzetes letartóztatásba helyezéséről hozott döntés, hiszen önként jelentkezett a hatóságoknál, ezért aránytalan lépés megfosztani a szabadságától - tette hozzá a szóvivő.
A német kormány azt is elvárja a török hatóságoktól, hogy méltányos, és a jogállamiságnak megfelelő eljárást folytassanak Deniz Yücel ügyében, és tegyék lehetővé számára és az összes többi Törökországban fogva tartott német állampolgárnak, hogy élhessen a konzuli védelemhez fűződő jogával. A Die Welt tudósítójának ügye újabb teher a német-török kormányzati kapcsolatokban, amelyeket a demokratikus szabadságjogok eddigi törökországi szűkítése is megterhelt. Ez "mindkét félnek káros" - mondta a szóvivő. Az EU-Törökország menekültügyi megállapodást külön kell kezelni, az egyezmény felmondása senkinek sem használna - tette hozzá.
A Die Welt német-török kettős állampolgárságú tudósítóját 13 napi rendőri őrizet után hétfőn helyezték előzetes letartóztatásba terrorpropaganda terjesztése és közösség elleni izgatás gyanúja miatt. A török hatóságok mindenekelőtt az energiaügyi miniszter, Berat Albayrak - Recep Tayyip Erdogan török államfő veje - hackertámadás révén kiszivárogtatott e-mailjeiről szóló tudósításait és a Németországban is terrorista szervezetként számon Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) egy vezetőjével készített interjúját kifogásolják. Őrizetbe vétele és letartóztatása felháborodást okozott Németországban. Több nagyvárosban - köztük Berlinben és Münchenben - hétfőn is kedden is tüntettek szabadon bocsátásáért.
A szövetségi parlament (Bundestag) öt pártja közül három - a kormányzó bajor CSU, az ellenzéki Baloldal (Die Linke) és a Zöldek -, valamint a parlamenten kívüli liberális FDP részéről követelik, hogy ellenlépésként tiltsák ki a török kormány tagjait és az államfőt Németországból. A követelésnek azért lehet jelentősége, mert sajtóértesülések szerint Recep Tayyip Erdogan Németországban is népszerűsíteni akarja az elnöki rendszert az ügyben április közepén tartandó népszavazás előtt. Ezzel kapcsolatban vita kezdődött arról, hogy meg kell-e akadályoznia a német kormánynak Erdogan rendezvényét, hivatkozva arra, hogy külföldi kormány-, vagy államfő nem folytathat politikai tevékenységet német földön.
A sajtóban olyan találgatás is megjelent, hogy az ankarai vezetés esetleg felajánlhatja a Die Welt tudósítójának szabadon engedését, ha Berlin nem akadályozza meg, hogy az államfő személyesen kampányoljon Németországban. Törökországban április 16-án rendeznek népszavazást az alkotmánymódosításról, amely kiszélesítené a mindenkori államfő jogkörét, aki így a végrehajtó hatalom feje lenne. A változtatással megszűnne a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki tisztség.
Németországban él a legnagyobb határon túli török közösség, mintegy hárommillió tagja közül minden második rendelkezik szavazójoggal Törökországban.