Vasárnapig maradt ideje Bakir Izetbegovicnak, a kollektív boszniai államelnökség bosnyák (muzulmán) tagjának arra, hogy újraindítsa Szerbiával szemben azt az eljárást, amelyet tíz éve zárt le a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ). A taláros testület akkor arra a következtetésre jutott, hogy Belgrád ellen nem lehet vádat emelni népirtás miatt az 1992-1995 közötti boszniai háború kapcsán. A testület csak egy pontban találta bűnösnek Szerbiát: azért, hogy nem akadályozta meg a srebrenicai népirtást. Az akkori döntést sokan csalódással vették tudomásul Boszniában, Szerbia azonban elismeréssel fogadta az ítéletet.
Az ICJ tíz évet adott az ítélet megtámadására, ennek határideje február 26-án jár le. A fellebbezésre akkor van mód, ha az eltelt időszakban olyan „perdöntő” tények kerültek napvilágra, amelyekről az ítélethirdetéskor a taláros testületnek nem lehetett tudomása. Erőteljesen kérdéses, hogy Szarajevó ilyen dokumentumok birtokába jutott.
Izetbegovic két hete azt közölte, szakértőkkel és politikusokkal tárgyal a felülvizsgálati kérelem benyújtásának lehetőségéről és mindenképpen kezdeményezi azt még akkor is, ha ez válsághoz vezet Bosznia-Hercegovinában. Arról nem is beszélve, hogy ismét fagypontra kerülhet Szarajevó és Belgrád kapcsolata.
A kollektív elnökség bosnyák tagjának lépése óriási veszélyeket rejtene magában, s az 1995-ös daytoni megállapodás óta a legsúlyosabb válságba sodorhatja az egész térséget. A boszniai szerbek jelezték: kivonulnak a helyi intézményekből, ha Izetbegovic valóban megtámadja a tíz évvel ezelőtti döntést. Ismét felszakadhatnak a régi sebek. A bosnyákok például máig nem bocsátották meg Belgrádnak, hogy nem ismerte el népirtásnak a srebrenicai történéseket. „Bárki, aki átélte az akkori eseményeket, nincs kétsége afelől, hogy Szerbia közvetlenül is érintett volt. Jó ötlet-e most újrakezdeni az eljárást? Talán nem, de ez az utolsó esély” – mondta el a Szabad Európa délszláv szekciójának az áldozatokat képviselő Hasan Nuhanovic. Ivica Dacic szerb külügyminiszter ugyanakkor úgy véli, ha ismét népirtás lenne a vád, az az egész Balkánon gerjesztené az indulatokat.
A Recep Tayyip Erdogan török elnökkel kiváló kapcsolatokat ápoló Izetbegovic lépése nagyon kényes helyzetbe hozhatja az Európai Uniót, amely bő húsz év alatt sem tudta új alapokra helyezni Bosznia mindmáig romokban heverő gazdaságát. S jellemző az is, hogy a kollektív államelnökség horvát tagja sem állt a kezdeményezés mögé. A boszniai szerbek képviselői szerint „alkotmányos válság” fenyeget, ha Izetbegovic ismét a vádlottak padjára akar ültetni egy egész országot.
A helyzet azért is aggasztó, mert a szerb-koszovói viszony is mélypontra került januárban, amikor Szerbiából vonat indult Koszovó felé, s a járművet nacionalista transzparensekkel aggatták tele. A járművet végül leállította Aleksandar Vucic szerb kormányfő, de az egész eset rávilágít arra, hogy még ma, Koszovó függetlenségének kikiáltása után kilenc évvel is mennyi indulatot gerjeszt az egész kérdés. Horvátország és Albánia nemrégiben levelet is írt a NATO főtitkárának, amelyben úgy vélték, a teljes térség biztonságát veszély fenyegeti. Háború aligha törhet ki, egy nemrégiben közzétett felmérés szerint Szerbia polgárai biztosan nem háborúznának Koszovó miatt. Ám az is biztos, hogy a mostanság nem éppen legszebb napjait élő EU számára is nagyon komoly kihívást jelentene, ha újabb válsággóc jelenne meg a kontinensen.