Angela Merkel 2013 nyarán az NSA Edward Snowden által leleplezett adatgyűjtő tevékenységéről szólva leszögezte, hogy a barátok közötti kémkedés elfogadhatatlan. Azonban kiderült, hogy a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) is kémkedett baráti célpontok ellen a digitális kommunikáció megfigyelésére szolgáló rendszerei, adatbázisai révén, részben éppen az informatikai hírszerzésre szakosodott NSA-vel együttműködésben.
A kancellár a parlamenti vizsgálóbizottság csaknem három éve tartó munkáját lezáró tanúmeghallgatáson kiemelte, hogy amikor a barátok közötti kémkedés elfogadhatatlanságáról beszélt, még nem tudta, hogy a BND is végez ilyen tevékenységet, és semmi oka nem volt arra, hogy ennek a "triviális", magától értetődő alapszabálynak a megszegését feltételezze a szolgálatról.
Aláhúzta, hogy továbbra is kitart véleménye mellett, a barátok közötti kémkedés nemcsak elvtelen, hanem felesleges tevékenység, "energiapocsékolás". Hozzátette, hogy a "Németország saját érdekében" az új washingtoni vezetéssel is folytatni kell a hírszerzési együttműködést.
Angela Merkel azután tette híressé vált kijelentését, hogy kiderült, az NSA lehallgatja mobiltelefonját. Erről hírportálok beszámolói szerint a bizottsági meghallgatáson elmondta, hogy számára nem a saját személye volt fontos az ügyben, mert kormányfőként titkosított kommunkációs csatornákat is használhat, hanem inkább az állampolgárok érdekei, amelyeket meg kell védeni. Viszont azt is elmondta, hogy az eset után lecserélte készülékét.
A német sajtóban 2015 tavaszán jelentek meg értesülések a BND és az NSA kapcsolatáról. Ezek szerint az NSA német és más nyugat-európai cégekről és személyekről, kormányokról és uniós intézményekről szerezett adatokat, illetve folytatott megfigyelést a BND-vel folytatott együttműködés révén.
Az amerikai és a német szolgálat együttműködése egy 2002-ben kötött megállapodáson alapul. A terrorellenes küzdelem összehangolásáról szóló megállapodás a bajorországi Bad Aiblingban működő lehallgatóállomásra vonatkozik, amelyet még az amerikai szolgálatok építettek és üzemeltettek a hidegháború idején, és a BND csak 2004-ben vett át. Az NSA ezután megtarthatott egy összekötői irodát az állomáson, a BND pedig éveken keresztül az amerikai partnertől milliós nagyságrendben kapott keresőkifejezések - úgynevezett szelektorok, például mobiltelefonok száma, e-mail-címek és számítógépek azonosítására szolgáló IP-címek - alapján fésülte át Bad Aibling rendszereit, adatbázisait.
Az is kiderült 2015-ben, hogy a BND az NSA-tól függetlenül, önállóan is kémkedett baráti célpontok, köztük szövetséges államok berlini nagykövetségei és uniós intézmények ellen. Ezt a tevékenységet Angela Merkel 2013 nyarán tett kijelentése után is, egészen 2013 októberéig folytatták.
Angela Merkel a több órán át tartó meghallgatáson elmondta, hogy a sajtóból értesült a kancellári hivatal felügyelete alatt működő szolgálat műveleteiről. A leleplezések miatt belső vizsgálatot indítottak és igyekeztek helyrehozni a hibákat. Remélhetőleg nem fordul elő többé hasonló eset - mondta a kancellár.
A Bundestag ellenzéki pártjai szerint Angela Merkel nem oszlatta el azt a gyanút, hogy hivatala megpróbálta félrevezetni a közvéleményt, éppen 2013 nyarán, a Bundestag-választás előtti kampányban. Ronald Pofalla akkori kancelláriaminiszter a kampány közepén azt állította, hogy hamarosan elkészül egy német-amerikai megállapodás az egymás elleni kémkedés tilalmáról és arról, hogy az amerikai partnerek német földön a német törvényeknek megfelelően tevékenykednek, holott már akkor egyértelmű volt, hogy Washington ellenállása miatt nem lesz ilyen egyezmény - fejtette ki Constantin von Notz, a Zöldek politikusa, kiemelve, hogy a kancellárnak a meghallgatáson nem sikerült áthidalnia a kampányban tett ígéretek és a valóság közötti szakadékot.
A 2013-ban még ellenzékben lévő, azóta a Merkel vezette CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokraták (SPD) sem teljesen elégedettek. A kancellár ugyan meggyőzően számolt be arról, hogy nem tudott az NSA-BND együttműködésről, de a meghallgatáson világossá vált, hogy csak azért nem tudott erről, mert "védőfalat" épített maga körül, hogy ne jussanak el hozzá a hivatala ellenőrzése alatt álló nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó politikailag kényes információk - mondta Christian Flisek, a bizottság egyik szociáldemokrata tagja.
