A kormányfő hiába vélelmez támadásokat Brüsszel részéről a magyar adópolitika ellen, ilyen nincs. Amit annak vél, mindössze annyi, hogy az Európai Bizottság jogos észrevételeket tesz az uniós direktívákat megsértő tagállamokkal szemben, viszont ezzel korántsem a nemzeti hatáskört kívánják csorbítani - mondta a Népszava érdeklődésére Burány Sándor. A szocialista párt gazdaságpolitikusa utalt arra, hogy ilyesmi történt a "pálinkafőzés szabadságához való jog" elleni fellépésükkor, amikor arra hivatkozva késztették visszakozásra a Fidesz-kormányt, hogy az Európai Unió minden tagországában kötelezően alkalmazott jövedéki adó alkalmazására figyelmeztették.
Azonban az is elmondható, hogy az Európai Uniónak nincs közvetlen szerepe az adók emelésében vagy csökkentésében. A tagállamok önállóan döntenek a területükön alkalmazandó adókulcsokról, vagyis Brüsszel hatásköre erre nem terjed ki. Olyan esetekben viszont felemelik a szavukat, ha például azt észlelik, hogy valamelyik tagállam nem biztosítja a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását az Európai Unió belső piacán azáltal, hogy a közösség érdekeit sértő, egyoldalú adópolitikát folytat. Az Orbán-kormánynál például többször kifogásolták, hogy tisztességtelen versenyelőnyt alkalmaztak más tagállamok cégeivel szemben, a hazai vállalkozók javára, vagy kivetettek olyan szektoradót, amely a piac egyéb szereplőivel szemben hátrányos helyzetbe hozott egyes iparágakat és szolgáltatásokat.
A brüsszeli szabályok szerint ahhoz, hogy az adóügyi kérdésekben uniós szintű döntés születhessen, az összes tagállam egyetértésére szükség van. Így mindegyik uniós ország érdekeit figyelembe kell venni a döntéshozatal során. Vagyis, ha egy tagállam gazdasági érdekeivel ellentétes adóügyi döntés születne, akkor Magyarországnak, akár csak a többi 27 országnak jogában áll megvétóznia azt. A szakpolitikus elmondta, hogy Brüsszelben valóban történnek próbálkozások, hogy egyes tagállamok az Európai Parlamentben el akarnak fogadtatni olyan előterjesztéseket, amelyekkel egy vagy több tagállam nem ért egyet, de ezeket a többségi akarat rendszerint elutasítja. Brüsszel nem kíván adómértékeket megállapítani, az adóharmonizáció is inkább arra irányul, hogy az adókivetés módja, a tagállamok között között azonos módon történjen, és a határokon átnyúló adózás elvei is azonosak legyenek.
Bizonyos adónemek, például a hozzáadottérték-adó (nálunk általános forgalmi adónak, áfának hívják), illetve az üzemanyagokra, a dohányipari termékekre és az alkoholra kivetett jövedéki adó esetében a 28 uniós tagállam megállapodott abban, hogy nagy vonalakban összehangolják szabályaikat és minimális adókulcsaikat annak érdekében, hogy ne torzuljon a verseny az Unión belül. Itt Magyarországot aligha töltheti el büszkeséggel az, hogy a 27 százalékos kulcsunk az Európai Unióban a legmagasabb, de például ennek a mértékébe Brüsszel nem szól bele. Uniószerte viszont egy minimumkulcs van érvényben az áfánál és jövedéki adónál, és az arra vonatkozó tagállami rendelkezések is egységesek, hogy ezeket az adókat hogyan kell alkalmazni. A tagországok kormányai az Európai Unió által megszabott minimumkulcsnál magasabb adómértéket is előírhatnak.
Más adók, például a társasági adó és a személyi jövedelemadó esetében az Európai Unió fő feladata az, hogy gondoskodjon arról, hogy maradéktalanul érvényesüljön a már említett belső piacon belüli megkülönböztetésmentesség és szabad mozgás elve. Azért, hogy ezek az elvek érvényre jussanak, valamint az adókikerülés elleni fellépés érdekében egyre fontosabbnak tartják, hogy a tagállamok összehangolják egymással közelítésmódjaikat, módszereiket.
Az Európai Uniónak abba nincs beleszólása, hogy hogyan költik el adóbevételeiket a tagállamok. Mivel azonban az uniós országok gazdaságai egyre nagyobb mértékben függnek egymástól, azok az országok, amelyek túlköltekeznek és túlzott mértékű adósságot halmoznak fel, veszélybe sodorhatják más államok gazdaságát és alááshatják a közösség stabilitását. Ennek veszélyét a tagállamok minél kisebbre akarják csökkenteni, ezért arra törekszenek, hogy szorosan összehangolják egymással gazdaságpolitikájukat. A Bizottság ajánlásokkal segíti a tagállamokat ebben, melyek egy része adópolitikai tárgyú. A Bizottság azt szeretné elérni, hogy a tagállamok adórendszerei minél méltányosabbak legyenek, minél hatékonyabban működjenek, valamint hogy jobban ösztönözzék a gazdasági növekedést.
Orbán Viktor kormánya, miután az Európai Unióban a legalacsonyabb mértékűre csökkentette a társasági adót, attól tart, hogy Brüsszel kifogást emel ez ellen, arra hivatkozva, hogy ez az adókulcs nem méltányos, mert tisztességtelen módon a cégeket arra ösztönzi, hogy a kedvezőbb adózási feltételek miatt áthelyezzék székhelyüket Magyarországra más uniós országból. Emellett - nem gazdasági okokból - Brüsszel kifogást emelhet az ellen is, hogy a sporttámogatásokat szolgáló társasági adó eredete nem tisztázott.
