- Putyiniáda

Sokan törik a fejüket: mi értelme volt Putyin látogatásának? Az orosz elnök egyszerűen, jó gazdaként időnként körbejárja a birodalmát, különös tekintettel azokra a területekre, ahol még csak befolyást szerzett, s amelyeket ugródeszkának tekint további nyomulásához. Egyik fő célja az EU gyengítése, s ehhez keresve sem talál jobb partnert a "szabharcos" Orbánnál. Kormányfőnk pedig a lelki rokonság kapcsán vonzódik hozzá, feledve hősi, "oroszűző" múltját. Ahogy annak idején, most is csak a hatalom, annak megszerzése vagy megtartása a célja. Igaz, hogy a Legfőbb Világi Helyet (mint eleve hierarchiában gondolkodó politikus és mint a magyar szuverenitás bajnoka) Trump Amerikájában véli megtalálni, de mint jó pávatáncos, kétfelé is képes udvarolni. A haza érdeke mit sem számít, a paksi atomerőmű éppoly jó a százmilliárdok lenyúlására, mint az olimpia – mindkét projekt évtizedekre adósítja el az országot. Az energiafüggőség szempontjai is másodlagosak, ha a pénzről van szó. Az sem zavarja különösebben, hogy a mai Oroszország sorozatosan sértette meg a nemzetközi status quo-t, annektálva a Krímet, háborút provokálva Grúziában és Ukrajnában. Ez utóbbi a mi biztonságunkat is fenyegeti – de míg ezért másutt nem fogadják szívesen, Orbán efölött is szemet huny. Szövetségeseink ellen hadat viselünk, míg az Európát fenyegető orosz medvével látványosan barátkozunk – ez ma a magyar külpolitika. Szóban elítéljük az orosz embargót, azonban nem merünk vele szemben szavazni az EU-ban. Úgy tűnik, ez is a pávatánc egy figurája. A keleti nyitás gazdaságilag nemigen hozott eredményeket, legfeljebb Orbán (és csapata) fél-ázsiai voltát igazolta.