Rekviem, nekrológ, búcsúbeszéd? Elsiratás… Ejtesz velem egy könnycseppet szívemnek kedves lapomért? Elsiratom a lezáruló, elmúló Tekintetet, melyet megszüntetnek. Egy irodalmi, művészeti folyóirat elsiratása ez, mely megjelenésének anno évekig részese lehettem. 1988-tól van – volt? – jelen a hazai kulturális-, irodalmi életben. Köszönhetően Ördögh Szilveszternek, aki akkor alapítványt hozott létre a lap megjelentetése érdekében, mely a Tekintet címet kapta. Kiadja a Tekintet, Ördögh Szilveszter Alapítvány – lehet még olvasni a lapban máig. Kertész Ákos író évekkel később így emlékezett vissza: „Jött egy nem kimondottan jól öltözött, sápadt, olykor szürke arcú régi ember, hóna alatt egy alig létező periodikával, a Tekintettel, amely folyóirat akart volna lenni, de nem volt rá folyópénze, így aztán hol megjelent, hol nem, jött, és azt mondta, Ákos, én számítok rád. Amikor éppen kezdtem nem számítani. Amikor észrevettem, hogy kezdek kiszorulni mindenhonnan. Amikor észre kellett vennem, ha csak nem hunyom be a szemem, hogy kezdenek kiszorítani, nem egyszerűen kiszorulok…” Később Tekintet-díjat alapítottak, melyet emblematikus, kiváló emberek kaphattak meg. Fantasztikus a névsor: Tandori Dezső, Csukás István, Romány Pál, Szakonyi Károly, Baranyi Ferenc, Juhász Ferenc, de nem sorolom, hisz csak meg kell nézni a névsort. A névsor tényleg fantasztikus, hisz közülük sokan megkapták a Hazám-díjat is. Február 6-án olvastam a HVG-ben megjelent cikket, hogy Lezáruló Tekintet… Lezáruló – ez nekem egy olyan véglegest jelentő szó. Ez a vége? Igen. A pénzhiány miatt a Tekintet, Ördögh Szilveszter Alapítvány Kuratóriuma megszüntette, Juhász Ferenc halála után, szinte két évre rá, hisz a nagy költő 2015. december 2-án hagyott itt bennünket. A kurátorok, akik megszüntették: dr. Révész T. Mihály – elnök, Deák Gábor, Donáth László, Kocsis András Sándor és dr. Rubicsek Sándor. Szeretném hinni, hogy a még jövő héten megjelenő nyomtatott lapban, kellő tisztelettel, méltó módon fognak megemlékezni az addig a lap szívét dobogtató emberekről. Ördögh Szilveszterről, Juhász Ferencről, Hovanyecz Lászlóról – hisz mindannyian halálukig a lap megjelenését szolgálták erejükkel, kiváló munkájukkal. Itt kell megemlíteni Farkas László szerkesztő és Szemethy Imre művészeti szerkesztő nevét, akik nélkül ez a lap nem jöhetett volna létre. Igen, lezárul a tekintetem a hír olvastán, egy könnycsepp még végig folyik arcomon, a szép emlékeket, a lapot a szívembe zárom.