tiltakozások;Donald Trump;Dakota olajvezeték;megépítés;

- Megépülhet a gigavezeték

Az amerikai hadsereg megadta kedden az utolsó engedélyt ahhoz, hogy a négy amerikai szövetségi államot átszelő, 1900 kilométer hosszú Dakota olajvezetéket átvihessék a Missouri folyó alatt, és az Álló Szikla nevű sziú indián rezervátumon keresztül építhessék meg. Január 24-én, négy nappal beiktatása után Donald Trump elnök kampányígéretéhez híven rendeletben sürgette az olajvezeték építésének felgyorsítását - egy másik, a Kanadából érkező Keystone XL nevű olajvezeték megépítésével együtt.

Környezetvédő szervezetek - köztük a Greenpeace, a Sierra Klub és a Biológiai Sokféleség Központja - bíráló nyilatkozatot adtak ki, és az Álló Szikla sziú törzs is újfent aggodalmát fejezte ki, hogy az olajvezeték elszennyezheti a térség ivóvízbázisát. A vezetéket építő dallasi cég, az Energy Transfer Partners azonban biztonságosnak minősítette a leendő vezetéket. Az összesen 3,8 milliárd dolláros (mintegy 1100 milliárd forint) költségvetéssel, magánberuházásban megvalósítandó vezeték Észak-Dakotából, Dél-Dakotán és Iowán keresztül, Illinois államba szállítja majd a tervek szerint napi félmillió hordó nyersolajat a palaolajban gazdag észak-dakotai olajmezőkről.

Az építkezéshez a dallasi cég 2014-ben kért engedélyt a szövetségi kormánytól. A terv azonban a környezetvédők és az ott élő őslakos indiánok tiltakozását váltotta ki. A sziúk egyebek mellett attól tartanak, hogy az feldúlhatja ősi temetkezési helyeiket és megsemmisítheti kulturális örökségük emlékeit.

Tavaly március óta folyamatosak a tüntetések, véres összecsapásokra is sor került, s bár a kemény hideg miatt pillanatnyilag kevesebben vannak a tüntetők, így is több százan hallatják hangjukat az építkezés ellen. A múlt héten a hatóságok 74 aktivistát tartóztattak le, mert a sziú indiánok földjéről áttelepedtek az olajcég tulajdonában lévő területre.

A sziúk egy 1851-ben és egy 1888-ban a szövetségi kormánnyal kötött megállapodásra hivatkozva ragaszkodnak ahhoz, hogy az egész terület az ő tulajdonukban van. A két egyezményben rögzítették azt is, hogy a mindenkori szövetségi kormányzatnak döntéseinél kötelezően figyelembe kell vennie az őslakosok érdekeit. „Szuverén nemzet vagyunk és küzdeni fogunk azért, hogy megvédjük ivóvizünket és szent helyeinket a mohó magánérdekektől" - fogalmazott kedden kiadott közleményében Dave Archambault, a törzs főnöke.

Az Obama-adminisztráció tavaly ősszel, éppen a törzsi aggodalmakra hivatkozva, késleltette az építkezést, és Obama elnök - pár nappal a Fehér Házból történt távozása előtt - újabb környezetvédelmi vizsgálatot rendelt el. Egy pár hónappal korábban elvégzett környezetvédelmi vizsgálat azonban azt állapította meg, hogy az olajvezetéknek nem lesz számottevő hatása a környezetre.

Egy órás meghallgatást tartott a San Franciscó-i fellebbviteli bíróság három bírája, az amerikai igazságügyi minisztérium jogásza, illetve Washington állam ügyésze is számos kérdést kapott Donald Trump beutazási tilalma ügyében. August Flentje, az igazságügyi tárca képviselője nehezen tudott megválaszolni a bírák kérdéseire.