A Magyar Helsinki Bizottság programvezetője, Gyulai Gábor kezdte így annak az alternatív koncepciónak a bemutatását, amit szervezete dolgozott ki – a Menedék Egyesület és a Cordelia Alapítvány közreműködésével – a mostani áldatlan helyzet megváltoztatására.
A jogvédők egyetlen pillanatig sem vitatják, hogy a terrorizmus valós veszély, ahogyan azt sem, hogy a szervezett bűnözés „iszonyatos mértékben” rátelepül a migrációra. A kihívásokra azonban a legkevésbé sem jó válasz, hogy a magyar kormány „lerombolta” a menekültügyi rendszert. Magyarországot a háborúk elől menekülők nem tekintik célországnak, és a nálunk maradók aránya akkor sem fog lényegesen növekedni, ha a menekültügyi eljárás során emberséges körülményeket teremtünk a számukra – hangsúlyozta Gyulai Gábor. A Magyar Helsinki Bizottság adatai szerint tavaly július óta a magyar hatóságok több mint 20 ezer embertől tagadták meg jogsértő módon, hogy benyújthassák menedékkérelmüket. A menekültügy „baromi nehéz műfaj”, sok szempontot kell egyszerre érvényesíteni – konstatálta a programvezető. A tájékoztatón résztvevő újságírók rögtön ízelítőt is kaptak a műfaj nehézségeiből: a jogvédők egy órán át sorolták, milyen elképzeléseik vannak a rendszer átalakítására.
A 40 oldalas kiadványban összegzett javaslatok között szerepel: biztosítani kell a menekülőknek, hogy alapvető jogukkal élve beadhassák menedékkérelmüket. Így a hatóságok számára is lehetővé válik, hogy beazonosíthassák – és nemzetbiztonsági szempontból is átvilágíthassák – az ország területére érkező külföldieket. Tranzitzónák helyett a jogvédők megfelelő körülményeket és ellátást biztosító regisztrációs táborokat hoznának létre. A javaslatcsomag költségeiről nem készült pontos kimutatás, de Gyulai Gábor biztosra veszi, hogy erre a célra lenne uniós támogatás. És az is biztos, hogy a menekültügyi rendszer átalakítása nem vinne el annyi pénzt, amennyibe a kormány idegenellenes kampánya került.
