Fekete gránitból készül az a 14 méter magas obeliszk, amelyet a „szovjet megszállás áldozatainak” emlékére állítanak a Szabadság téren. Az obeliszk az egyik kiszögellésben kap helyet, a már meglévő szökőkútnál, azon a részen, ahol az Október 6. utca találkozik a térrel. Innen csak karnyújtásnyira van a német megszállási emlékmű. Minderről Menczer Erzsébet fideszes politikus – volt parlamenti képviselő, választókerületi elnök –, a SZORAKÉSZ (Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete) elnöke nyilatkozott a Népszavának. Tőle ered a kezdeményezés. Az új emlékmű létrehozására a SZORAKÉSZ a Gulág Emlékbizottsághoz nyújtott be pályázatot, a testület nemrég, tavaly decemberben döntött arról, hogy „egyedi elbírálás” alapján támogatja a megvalósítást. A Balog Zoltán miniszter elnökletével működő emlékbizottságnak amúgy a SZORAKÉSZ is tagja. A kivitelezés Menczer szerint 451 millió 544 ezer forintba kerül.
Egyelőre a látványtervek nem publikusak, ezeket majd akkor hozzák nyilvánosságra, ha már minden engedélyt beszereztek. Jelenleg az V. kerületi önkormányzattal folynak az egyeztetések. Az emlékmű elkészítésére Kontur András kőszobrász kapott felkérést, az átadást novemberre tervezik. Az emlékmű szövege magyarul, németül, angolul és oroszul lesz olvasható. A felirat egyszerűen: „A szovjet megszállás áldozatainak emlékműve."
Menczer Erzsébet másfél éve, 2015 júliusában állt elő a javaslattal, előzőleg a terrorházás Schmidt Mária is hasonló ötlettel jött. Balog Zoltán társadalmi vitát kezdeményezett, a zsidó szervezeteket is kérte, nyilvánítsanak véleményt. Heisler András, a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) elnöke a legkevésbé sem lelkesedett. Úgy vélte, az lenne a jó, ha tíz éven át egyáltalán nem épülnének Magyarországon olyan emlékművek, amelyek a XX. század vitatott korszakaival foglalkoznak. A szoborkezdeményezések ugyanis „folyamatosan súlyos indulatokat gerjesztenek”. (Civil csoportok máig rendszeresen tiltakoznak a Szabadság téren a történelemhamisítónak tartott német megszállási emlékmű ellen.)
Balog miniszter eredetileg abban bízott, hogy a meghosszabbított Gulág Emlékév végére, 2017 február 25-re elkészül a Menczer-féle új emlékmű. A határidő már bizonyosan nem tartható. Ráadásul Völner Pál igazságügyi államtitkár a minap az I. világháborús orosz hadifoglyok és a II. világháborús szovjet katonai áldozatok tiszteletére Esztergomban felavatta a Béke Angyala elnevezésű emlékművet.
Csakhogy mindebből – láthatjuk – nem következik, hogy a szovjet megszállási emlékmű terve végleg eltűnt a süllyesztőben: ami késik, nem múlik. Valószínűleg az sem véletlen, hogy a fideszes kormány nem verte nagydobra a hírt Vlagyimir Putyin budapesti látogatása előtt. Az oroszok nem szokták jó néven venni, ha egyenlőségjelet tesznek a náci Németország és a kommunista Szovjetunió között. Márpedig a két megszállási emlékmű kétségkívül ilyesfajta üzenetet hordoz.
Az ideológiai hadszíntérré vált Szabadság tér így is szenved a politikai-történelmi zűrzavartól. A református templom előterében Horthy Miklós mellszobra, míg a tér túloldalán ellensúlyként szovjet katonai obeliszk és Ronald Reagan amerikai elnök szobra látható – nem messze az Egyesült Államok nagykövetségétől.
Ungváry Krisztián történész kérdésünkre kijelentette, hogy a most tervezett emlékműnek már rég állnia kellene: méghozzá a német megszállási szobor helyett és helyén, szemben a Szabadság téri szovjet katonai emlékművel. Az igazán bátor tett ez lett volna. Ugyanakkor a szovjet megszállási emlékművet a történész kifejezetten groteszknek tartja az esztergomi „Béke Angyala” felavatása ismeretében. Ungváry Krisztián szerint emlékezetpolitikai szempontból Putyin „közel-külföldként”, félgyarmatként kezeli Magyarországot.
