Csepreghy Nándor kijelentette: a 4-es metró beruházása Magyarország 13 éves európai uniós történetének legnagyobb fejlesztése és egyben legnagyobb korrupciós ügye is volt. A magyar hatóságok korábbi gyanúját az OLAF több mint négyéves, 2012 februárja és 2016 novembere között folytatott nyomozása megerősítette - mondta.
Az államtitkár ismertette, a metróberuházás szerződéseinek összköltsége 452 milliárd 554 millió 224 ezer forint volt. Az OLAF szerint a korrupcióval és szabálytalansággal érintett szerződések összege 272 milliárd 823 millió 488 ezer 215 forint. Brüsszel azt állítja, hogy 166 milliárd 998 millió 258 ezer 356 forint "elloptak vagy elcsaltak", ezért ezt a pénzt az európai hatóságoknak és a magyar kormánynak vissza kell követelnie - mondta, jelezve, hogy ebből a pénzből 76,6 milliárd forint az, amit uniós fejlesztésként fizettek ki, és ez az az összeg, amit a brüsszeli nyomozati jelentés szerint visszakövetelhetnek Magyarországtól.
Csepreghy Nándor közölte, a kormány 2016. december 14-én vette kézhez az OLAF nyomozati anyagának angol nyelvű összefoglalóját. Az OLAF nyomozása során félszáz embert hallgattak ki, többek között a BKV és a fővárosi önkormányzat akkori illetékes vezetőit. Továbbá a nyomozók teljes körűen vizsgálták az érintett magánszemélyek és jogi személyek hazai és nemzetközi pénzmozgásait.
Az OLAF-jelentés összesen 57 szerződés kapcsán tárt fel szabálytalanságokat és korrupciós bűncselekmények gyanúját. Az 57-ből öt szerződéshez kapcsolódik az okozott kár 96 százaléka. A szerződések közül 28 uniós forrásból finanszírozott, a többi 29 mögött a magyarországi költségvetés és a főváros által az Európai Beruházási Banktól felvett hitel áll.
Csepreghy Nándor MTI Fotó: Kovács Tamás
Csepreghy Nándor elmondta: a szabálytalanságok közé tartozik az Alstom-metrókocsik beszerzése is, amely kiterjed a 2-es metróvonalra is. Ha Brüsszel a későbbiekben úgy dönt, hogy korrekciót alkalmaz Magyarországgal szemben, akkor valószínűsíthető, hogy további tízmilliárdos tételekkel emelkedik az okozott kár. Közölte, a kormány jogi tanácsadói vizsgálják az OLAF-jelentés teljes körű nyilvánosságra hozatalának lehetőségét.
Csepreghy Nándor elmondta, a nyomozati anyagban több magánszemélyt és céget is megneveztek. Eszerint a dokumentumban szerepel például a DBR Metró Projekt Igazgatóság, az Euro Metro Kft., a Strabag, a Siemens, az Alstom, a Hídépítő Zrt., a Bilfinger-Porr-Vegyépszer Zrt. konzorcium, a Swietelsky, valamint a Bamco konzorcium.
Csepreghy Nándor a visszaélések formáira példaként hozta azt, hogy belső információért pénzt kaptak az állam, illetve a főváros nevében eljárók. Volt olyan állami kifizetés, amely mögött nem volt valós teljesítés, továbbá előfordult, hogy ugyanaz volt a teljesítést igazoló az állam képviseletében, mint az általa igazolt vállalkozónak a tanácsadója. A jelentés feltárta azt is: előfordult, hogy érvényes, szabályos és olcsóbb ajánlatot zárt ki a beszerzési szakaszban az ajánlatkérő, továbbá a nyertes ajánlattevő "igazolható módon" bennfentes információkhoz jutott hozzá. Számos nyilvánvaló közbeszerzéssel, vagy azok elhagyásával "baráti cégeket segítettek" - mondta az államtitkár, aki rámutatott arra, hogy mindezekkel hivatali visszaélés, vesztegetés, hűtlen kezelés, összeférhetetlenség is megvalósult.
Kérdésekre válaszolva Csepreghy Nándor elmondta, a kormányzat az ügyben büntetőfeljelentést tesz, és azt várhatóan még a héten benyújtják az ügyészségnek. Közölte, a kormányzatnak a magyar nyelvű jelentés kézhezvételétől kezdődően két hónapja van érdemi reagálásra. Az Európai Bizottság ez követően, maximum négy hónap alatt alakítja ki az álláspontját a további lépésekről.
Csepreghy Nándor kijelentette: a kormány "az utolsó fillérig be fogja hajtani a bűncselekményeket elkövetőkön az okozott kárt", azaz - mint mondta - maximálisan csak arról lehet szól, hogy időlegesen a költségvetésnek kell előfinanszíroznia a tételeket.
Közölte azt is, az ügyben azt látják, hogy megalapozott a brüsszeli álláspont. Az a kérdés, hogy milyen pénzügyi szankció érheti ebből fakadóan Magyarországot.
