A korábban a Fideszt egyértelműen támogató konzervatív társaság kicsit szabadkozik, hogy a kritika „gyújtópontjában” szükségképpen a kormányzó erők állnak, de ez „jobbító szándékú”, és ettől még a kormánypártok nézetei továbbra is közel állnak a körhöz. Már csak azért is, mert a mai ellenzék semmiféle reális alternatívát nem volt és ma sem képes felmutatni a gazdaság és a társadalom előtt álló kihívásokról, "sem 2010 előtt, sem azóta”.
A 185 professzor elismeri a gazdaság fejlődését, de megjegyzi, hogy „van még tennivaló a versenyképesség növelésével kapcsolatban”, főleg, hogy hamarosan már nem lesznek uniós források. A finom megjegyzés aztán átcsúszik sokkal keményebb kritikába: „a versenyképességet rontja az iskolarendszer, a felsőoktatás és a szakoktatás hanyatlása, valamint az egészségügyön való takarékoskodás.” A professzorok is csak hallották, de megjegyzik, hogy még mindig komoly bizonytalanságot okoznak „a hirtelen felindulásból meghozott törvények”, illetve hogy a kormány a döntéseit „sokszor felületes helyzetfelmérés alapján, 'erőből' hozza”, és nem hallgatja meg a jogos kifogásokat. És ami még ennél is rosszabb: „a versenyképességre igen rossz hatással van a minőségi munkaerő kiáramlását okozó alacsony bérszínvonal.”
A korrupcióról szólva azt írják: „aggódva figyeljük a kormánytisztviselők és politikusok ellen emelt egyre gyakoribb és egyre súlyosabb gyanúsításokat.” Szerintük ezeket a vádakat a sajtó és az internet publicistái terjesztik, de ennek ereje „olyan meggyőző”, hogy a köztudatba akkor is úgy fészkelik be magukat, mintha tények volnának. Úgy tűnhet ugyanakkor, hogy ezeket elnézi a közvélemény, de „minden el nem ítélt vétek nehezen kitörölhető foltot ejt azon testület (párt, hatalmi szerv) becsületén is, amelyhez a gyanúba keveredett személy tartozik”. A politikai közösségnek ki kellene közösítenie korrupt tagjait – a Professzorok Batthyány Köre szerint.
