"A méret nem számít, az ilyen kis szemcsék is csodálatosan őrzik az információt. Minél többet tudunk meg a Holdról, annál jobban megismerjük a Föld kialakulásának és fejlődésének történetét" - idézte Melanie Barbonit, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) munkatárást, a Science Advances című tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org portál. A Hold a nagyjából 4,54 milliárd éves Földről leszakadt törmelékből jöhetett létre.
A most vizsgált nyolc cirkonminta némelyikét egy korábbi UCLA-kutatás is használta, azonban az akkori vizsgálati módszereknél most pontosabb technológiát alkalmaztak. Barboni elmondta, hogy még több mintát is elemezni fognak, ám nem gondolja, hogy ezek eredményei jelentősen megváltoztatják a 4,51 milliárdos becslést, legfeljebb 4,52 milliárd éves módosításra számít. "Ezek leginkább ellenőrző elemzések lesznek ezek" - tette hozzá.
Az Apollo 14 űrhajósai, Alan Shepard és Edgar Mitchell több mint 41 kilogramm kőzetet gyűjtöttek a Hold Fra Mauro nevű fennsíkján 1971 februárjában. Két alkalommal tettek holdsétát, összesen kilenc órát töltöttek a Hold felszínén. A héten már a második nagy tanulmány jelent meg a Holdról. Hétfőn egy izraeli kutatócsoport munkáját közölte a Nature Geoscience. A tudósok számításai szerint számos aszteroida Földbe csapódásának eredményeként alakulhatott ki a Hold, nem egyetlen gigantikus becsapódás szakította le a Földről a kőzetdarabot.
Barboni az izraeli kutatás eredményeiről elmondta, tekintet nélkül arra, hogy hány összeütközés alakította ki a Holdat, a végeredmény az az égitest, amit most látunk, és ennek az életkorát pontosították most új méréseikkel.