Grigorij Svedov társalapítója és főszerkesztője az egyik leghitelesebb Kaukázussal foglalkozó újságnak, a Kaukázusi Csomónak. Az újságot és a munkatársait a munkájuk miatt rendszeresen érik fenyegetések, zaklatások, olykor pedig fizikai erőszak, elsősorban azért, mert gyakran írtnak az Észak-Kaukázus, így a Csecsen Köztársaság emberi jogi helyzetéről is.
Január 6-án a csecsen parlament elnöke Magomed Daudov, az egyik legnagyobb hatalommal bíró csecsen politikus, alig burkolt fenyegetést küldött Grigorij Svedovnak. A csecsen vezető egy összecsomozótt nyelvű kutyáról készült képet tett fel az Instagramjára “Kaukázusi Csomó?” képaláírással. A kutyához a Sved nevet írta, illetve azt, hogy “ahelyett, hogy hasznos munkáját végezné” “a más fajtájú kutyák közötti harcokba avatkozik”, és “különösen a kaukázusi pásztorkutya jelent rá veszélyt”. Javaslata szerint Sved nyelvét normál méretűre kellene vágni, a fogait pedig el kell távolítani. Magomed Daudov régi szövetségese Ramzan Kadirov csecsen elnöknek. A csecsen kormány sajtófőnöke tagadta, hogy az Instagram poszt bármilyen fenyegetést tartalmazott volna.
A csecsenföldi helyzetről író újságírók gyakran lesznek fenyegetések vagy gyilkosságok áldozatai. Natalja Esztemirovát, aki rendszeres szerzője volt a Kaukázusi Csomónak, 2009 júliusában rabolták el és ölték meg. Anna Politkovszkaját, aki szintén írt Csecsenföldről, moszkvai lakása előtt lőtték le 2006 októberében.
Magomed Daudov (vagy ahogy sokan a háborús becenevén ismerik, “Nagyúr”) 2016 januárjában hasonló módon már megfenyegette az orosz ellenzéket, akkor Ramzan Kadirovról és egy kaukázusi juhászkutyáról készült képett rakott ki. Ramzan Kadirov is fenyegetett már meg embereket az Instagramon: tavaly februárban Mihail Kaszjanovról, az ellenzéki Parnas párt vezetőjéről tett ki egy olyan képet, ahol a férfira egy célkereszt volt rajzolva. Grigorij Svedov elmondta, hogy ír a nyomozóhatóságoknak, és arra kéri őket, vizsgálják ki a fenyegetést.
Gyakran fenyegetik vagy bántalmazzák azokat az újságírókat és jogvédőket, aki a Csecsenföldön elkövetett jogsértésekről számolnak be. Ezeket az eseteket szinte soha nem vizsgálják ki, még azokat sem, ahol valakit megöltek.
Natalja Esztemirovát, a Kaukázusi Csomó rendszeres szerzőjét Csecsenföldön rabolták el, holttestét a szomszédos Ingusföldön találták meg 2009. július 15-én. Anna Politkovszkaját, aki szintén foglalkozott Csecsenfölddel, a moszkvai lakása előtt lőtték agyon 2006. október 7-én. Korábban mindketten kaptak fenyegetéseket névtelenül és nyíltan is csecsen politikusoktól. Egyik esetet sem vizsgálták ki - olvasható az Amnesty International oldalán, ahol petíciót is lehet küldeni, tiltakozva az újságíró(ka)t ért fenyegetések miatt.
A mai durva helyzet nyilván nem egyik pillanatról a másikra alakult ki Csecsenföldön. Könnyen lehet, hogy először csak kellemetlenkedő lapokat szüntettek meg, újságírókat tiltottak ki a parlamentből, netán sajtótájékoztatókról küldték ki őket, vagy csak kivették a kezükből a mikrofont, ha túl sokat kekeckedtek....
