Alaposan megdolgoztatta a tárcákat Mesterházy Attila, akinek most több száz oldalnyi választ kell kielemeznie stábjával. Az MSZP-s politikus ugyanis több mint száz írásbeli kérdést küldött tíz minisztériumnak. Többek között a szerződésekről, a telefonköltségekről és az utazási költségekről érdeklődött. A Ház legelhivatottabb kérdezője (tavaly csaknem 1700 egyéni indítványt adott be) lapunknak elmondta, a dokumentumokat pénteken kezdték el feldolgozni, és reményei szerint a jövő héten már részletesen be tud számolni a válaszokról.
Mesterházy itt szóban kérdez FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Általánosságban annyit már látni, hogy titkolózóbbak a minisztériumok, mint korábban voltak, sok esetben csupán olyan válasz érkezett, hogy a vonatkozó dokumentumokat megtaláljuk az interneten. Így nehezebb lesz az adatok összegzése, mivel nincs egységes dokumentum, külön-külön kell összeszedni az anyagokat - mondta a politikus. Mesterházy úgy látta, vegyes hangvételű válaszok érkeztek az egyes tárcáktól: Szijjártó Péter például nem volt túl informatív, csupán egy-egy mondattal válaszolt.
A külügyminiszter mellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma sem foglalkozott sokat a válasszal. Mesterházy külön kiemelte Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodáját, amely nemhogy alig ad ki érdemi információkat, de egyenesen személyeskedő, kioktató válaszokat ad a kérdésekre. Például a kommunikációs költségeket firtató kérdésre Dömötör Csaba államtitkár azt írta: tavaly július és december között 7,2 milliárd ment el ilyen célokra, "az összeg messze eltörpül ahhoz a 84 milliárd forinthoz képest, amit a baloldali kormányok költöttek kommunikációs célokra 2002 és 2010 között. Furcsának tartom, hogy egy olyan párt képviselőjeként használja a propaganda szót, amely nyomtatott kiadványban riogatott a külhoni magyarok ellen". Mesterházy ezzel kapcsolatban azt mondta, a jövő héten hasonlóan személyeskedve fog válaszolni Dömötörnek. A propagandaminisztériumnak pedig azt üzente: ne sértődjenek meg, ha valaki kérdez.
A szocialista politikus leszögezte: újra benyújtja az adott tárcához azokat a kérdéseket, amelyekre nem kapott kielégítő választ. Tapasztalata szerint ugyanis "ha nem áll le az ember, előbb-utóbb már nincs más választás, ki kell adniuk", így szerezte meg például a földművelésügyi tárcától azokat a Kazahsztánnal kapcsolatos, gyakorlatilag hasztalan tanulmányokat, amelyekért a tárca 35 milliót fizetett. Mesterházy úgy látja, a kormányzat a semmitmondó, hasztalan válaszokkal csupán az időt akarja húzni, hátha megunják az ellenzékiek a kérdezősködést. Hasonlóan vélekedett egy másik rutinos kérdező, Bangóné Borbély Ildikó is, aki 638 tavalyi kérdésével a negyedik a képviselői rangsorban. A szocialista politikus leggyakrabban a hajléktalanokról és a gyermekétkeztetésről faggatta a tárcákat, "így tudtam meg például, hogy a kormányzat minden ígérete ellenére még mindig nincs megoldva a szegény gyerekek szünidei étkeztetése". A képviselő szerint még akkor is van értelme az írásbeli kérdéseknek, ha a tárcák gyakorta semmitmondó, elutasító válaszokat küldenek: "legalább egy eszközünk van még, és megpróbálhatjuk úgymond becsapni a minisztériumokat". Ugyanis az a módszer, hogy ugyanazt a kérdést több minisztériumnak is elküldik, és ha azok nem egyeztetnek a válaszról, nem figyelnek oda a munkatársak, akkor gyakorta adnak ki többletinformációkat.
Az LMP-s Ikotity István sem fogja feladni. A képviselő tavaly 658 kérdést tett fel, s elmondása szerint nem fog leállni, a lehető legtöbb információt igyekszik megtudni a kormányzattól. "Emellett persze vannak más parlamenti műfajok is, például ha nem kapok egyértelmű választ, akkor megkérdezem ugyanazt napirend előtt, vagy azonnali kérdésben, hiszen közérdek, hogy információkat adjanak" - mondta. Ikotity sajnálatosnak nevezte, hogy Orbán Viktorék egyre gyakrabban titkolóznak, kevésbé adnak nyílt válaszokat.
