Jogosan követel kártérítést a magyar államtól a 2012-ben államosított levéltári iratok őrzéséért a Politikatörténeti Intézet (PTI). Első fokon kedden erről döntött a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A végzés szerint a rekvirált anyag őrzéséért 2012 július 1-től jár a pénz egészen addig a napig, amikor a PTI átadja az iratokat. A PTI az Alkotmánybíróságnál, majd a Kúrián megtámadta az államosítást, amit a két testület jóvá is hagyott, viszont a pénzbeli kártérítésről csak most született döntés első fokon.
Ez újabb győzelem – kommentálta a Népszavának a határozatot Földes György, az intézet ügyvezetője. Szavai szerint a PTI fájó szívvel ugyan, de átadja az anyagot, ha fizet az állam. Emlékeztetett, a kétharmados kormánytöbbség négy éve rekvirálta a PTI-ben, az 1944-89 közötti időszakból őrzött iratokat. Kimondták, hogy az MDP és az MSZMP, illetve ezen szervezetek jogelődei, továbbá az ezekhez kapcsolódó szervezetek összes iratai „állami tulajdont képeznek”. A PTI levéltári anyagának így mintegy kétharmadát rekvirálták.
Az akkor módosított levéltári törvény értelmében az intézetnek a birtokában lévő említett iratokat át kellett volna adnia a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának. Ám, mert Földes nem nyugodott bele, hogy a magyar állam - példa nélküli módon - kártalanítás nélkül sajátította ki az anyagot, az intézet keresetet adott be annak érdekében, hogy térítsék meg az iratok őrzésével tárolásával kapcsolatos költségeit. A bíróság által kirendelt szakértő a dokumentumok őrzésének költségeit ősszel több, mint 28 millió forintra becsülte - ezt akkor mind a Magyar Állam, mind a PTI képviselői elfogadták.
Földes azért is tartja fontosnak a végzést, mert az államosított iratok ügyében korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. A Strasbourgban indított perben részben az iratok őrzésének költségeit követelik az államtól, illetve azt, hogy a PTI-nek térítsék meg azok eszmei és valóságos értékét. Egyebek mellett azt, hogy kutathatóvá tették az anyagot. A Pesti Központi Kerületi Bíróság döntése azt jelenti számukra, hogy jogos követeléseket fogalmaztak meg a strasbourgi keresetükben.
Fellebbezhet a döntés ellen az állam, bár Földes szerint ennek nincs értelme, hiszen a bíróság jogosnak tekinti a PTI álláspontját. Az ügyvezető arra is emlékeztetett, holnap jár le a határideje annak, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és az állam fellebbezzen Fővárosi Törvényszék december 6-i határozata ellen, amelyben első fokon kimondták, az intézet jogszerűen használja saját irodáit, így nem lehet utcára tenni. Földes az akkori ítélet kapcsán lapunknak arról beszélt, elhárult az akadály az elől, hogy a Kossuth téri épület használatáról megállapodjon a PTI és a kormány. Használati joguk ellenértékéért cserébe készek másik épületet, illetve értékkülönbözetet elfogadni, vagy megelégszenek a használati jog, mint vagyonértéki jog kifizetésével és akkor magunk gondoskodnak saját elhelyezésükről – fogalmazott december elején az intézet ügyvezetője, aki szerint a történtek világosan mutatják, hogy politikai nyomásra cselekszik az államigazgatás, ahelyett, hogy keresné a békés megoldást. Az épület használati jogáért is politikai nyomásra indították a pert.
Megírtuk, miután eldőlt, melyik terv alapján épülhet fel a Ligetben a Néprajzi Múzeum, az állam számára sürgőssé vált, hogy a Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft.-t évtizedek óta használt Kossuth téri székházából kitegye. A múzeum ugyanis a Városligetbe költözik, az épületet pedig a kormány a Kúriának ígérte. A levéltárként is funkcionáló PTI-nek 4000 négyzetméterre van használati joga a székházban. Az állami tulajdonban lévő műemléképületre az MSZP még 1989-ben jegyeztette be ezt a jogot a Párttörténeti Intézet számára, amely a PTI jogelődje. A Politikatörténeti Intézet tulajdonosa jelenleg az MSZP által alapított Politikatörténeti Alapítvány.
A perek azt mutatták, hogy a kormány el akarja pusztítani ezt a baloldali szellemi műhelyt – figyelmeztetett hónapokkal ezelőtt Földes. Közölte, jogaikért, érdekeikért, létükért harcolnak.
