Elfogadhatatlan, szörnyű az a tragédia, ami hónapok óta zajlik Aleppóban. És nem csak ott, hanem az egész régióban, Szíriában, Irakban, Jemenben és Törökországban, hogy csak a kiemelt borzalmakat soroljam. Nagyhatalmi, regionális, helyi, körzeti érdekek mentén, talpig felfegyverzett terror- és mérsékelt lázadó csoportok, milíciák, hadseregek és egyéb tömörülések tartanak gyakorlatilag fogva egész településeket, olyan civileket, akik semmi másra nem vágynak csak végre békére, normális emberi életre. Aztán kiegyeznek egymás között ezek a csoportok és úgy csereberélik a lakosságot, mint mifelénk bélyegeiket a gyűjtők. A több hónapos oda-vissza ostromot átvészelt Aleppó keleti részéből például a még mindig felkelők által ellenőrzött Idlibbe szállítják a lakosságot, az Idlib melletti két síita faluból pedig az Aszad-rezsim kontrollja alatt álló Aleppó környéki részekre.
Vagyis, inkább csak szállítanák, ha mindkét oldalon meg tudnák fékezni saját forrófejű harcostársaikat. A kelet-aleppói negyedek lázadókkal szimpatizáló civiljeinek elszállítását, amelyért a szír rezsim, de leginkább orosz segítői vállaltak garanciát, harcos kedvű iráni és libanoni Hezbollah-harcosok akadályozzák, a síita falvak népét szállító buszokat meg a „mérsékelt”, al-kaidás helyi lázadócsoport, a szalonképesség kedvéért már nevet is váltott an-Nuszra Front legényei lövik és gyújtogatják.
A világ szégyene, ami történik. Mindannyiunké. Bár nem trendi ezt mondani, de hangsúlyozom, nem csak az orosz és szír vezetés szégyene, hanem az egész világé, amely mindezt elnézi, lehetővé teszi a folyamatos egy oldalra mutogatással. A civil világé, amely nem követeli hangosan, hogy elég volt a nagyhatalmi erőpróbából. Igen, látjuk, sok és szuper fegyvere van mindkét oldalnak, sok és erős szövetségese mind Moszkvának, mind Washingtonnak, de most már legyen elég! Legyen elég a fegyverszállításokból, de legyen elég abból is, hogy tétlenül elnézzük (mi, a média és a civil szervezetek), amint diktátorok mögé állnak be nagyhatalmak, hogy mások meg mérsékelteknek becéznek és felfegyvereznek terrorcsoportokat pusztán azért, hogy a rivális befolyását csökkentsék a térségben.
Legyen elég már abból, hogy a saját szövetséges bármit tehet, pusztán azért, mert a mindenek fölött álló nagy játszmában a „jó oldalon” áll. Sőt, annyira bármit megtehet, hogy az már több, mint amit az a diktátor tett, aki ellen hadba szállt a fél világ. Törökország szuverenitást sérthet, kurdokat bombázhat, vethet börtönbe, Szaúd-Arábia ott hullajthatja civilekre, kórházakra, iskolákra bombáit Jemenben, ahol neki jól esik. Erdogan diktatúrája jó diktatúra? Szaúd-Arábia demokratikusabb, mint Aszad Szíriája?
Így is le lehet győzni előbb-utóbb Aszadot, de az árát civil életekben és szenvedésekben mérik.
