Nem lesz kampányszünet a 2018-as választásokig – fogalmazott lapunknak a Political Capital (PC) választási szakértője. László Róbert figyelmeztetett, amíg nem terelik törvényes mederbe a kampányköltéseket Magyarországon, a kormány, és az önkormányzatok úgy reklámozhatják magukat, ahogyan akarják, illetve ahogyan a politikai érdekeik kívánják. Nyugodtan költhetik a közpénzt, szerezhetnek maguknak az ellenzékkel szemben előnyöket, társadalmi hirdetés címén megtehetik, és nem ütköznek jogszabályi korlátba.
Alig köszöntünk el a „Megüzentük Brüsszelnek” reklámoktól, a kormány máris elkezdte hirdetni, hogy „Magyarország erősödik”. A kabinet Facebook-oldalán már csütörtökön bejelentették, újabb kampány indul, „hogy minél többen értesüljenek a lakosság széles körét érintő döntésekről”. A magyarokat egyebek között arról tájékoztatják, hogy egyre többen élnek segély helyett munkából, csökkennek az adók és folytatódnak a béremelési programok. Ezeknek köszönhetően minden magyar család tehet egy lépést előre. A portálon azt írják, a kormány célja, hogy az ország erősödését mindenki érezze a saját életében is.
Minden jól szervezett pártnak időben fel kell készülnie a kampányra – reagált kormánypárti forrásunk Kósa Lajos szűkebb körben tett kijelentéseire. A Fidesz frakcióvezetője szerdán, a képviselőcsoport év végi fogadásán újságírók előtt arra utalt, hogy januártól már a 2018-as választások jegyében dolgoznak. Forrásunk nem tagadta, hogy a következő másfél esztendőben a frakció mellett a kormány és a párt is a kampánynak fog mindent alárendelni.
Miután nincsenek csodák, az újabb kormányzati kampánnyal ismét Rogán Antal Pasa parki szomszédja gazdagodik. A Magyar Nemzet kérdésére a Miniszterelnöki Kabinetiroda elárulta, a most induló "tájékoztató akcióra" a Csetényi Csaba érdekeltségébe tartozó Egyesült Reklám Konzorciummal kötöttek keretszerződést. Rogán minisztériuma a lap érdeklődésére közölte, a kampány az országos és helyi lapokban, rádiókban és televíziókban, valamint az interneten, illetve közterületen elhelyezett hirdetésekkel zajlik majd. Azt, hogy minderre mennyit költenek az adófizetők pénzéből, még nem beszéltek, a pontos összeget csak a kampány lezárulta után árulják el.
A Konzorciumnak tagja a Network 360 Reklámügynökség Kft. (korábbi nevén HG 360 Kft.) és az Affiliate Network Kft., mindkét cég Csetényi Csaba érdekeltségébe tartozik. A vállalkozó cégei sorra nyerik az állami megbízásokat, nemrég a kvóta elleni népszavazás kampányán és utókampányán is nagyot kaszáltak. A referendum előtti kampány még a kormány saját bevallása szerint is elérte a nettó 5,9, vagyis a bruttó 7,5 milliárd forintot.
László Róbert a Népszavának állította, nevezzék ezt bármilyen akciónak, a társadalom támogatásának, a „Magyarország erősödik” egyértelműen politikai kampány, amivel már a következő parlamenti választásra készül a Fidesz. Figyelmeztetett, nem egyenlők a feltételek, mert a többi párt nem reklámozhatja az elképzeléseit. Elvileg persze az ellenzék is kijátszhatná a szabályokat, mondhatná, hogy csak tájékoztatja a társadalmat, de a hivatalban lévő kormány és önkormányzatok erőforrásaival esélyük sincs versenybe szállni.
A PC a Transparency International Magyarországgal (TI) 2013 óta próbálja elérni, hogy szabályozzák a kampányköltéseket, részben mert a jelenlegi rendszer a korrupció melegágya és a választási rendszer hitelességét is megkérdőjelezheti. Nem véletlenül elemezte a két szervezet azt, mennyit költött a kormány a kvótareferendum kampányára, illetve hivatalosan mennyiből reklámozta magát a Fidesz a 2014-es választások előtt. Ebből ismét kiderült, hogy Magyarországon átláthatatlan módon lehet milliárdos összegben közpénzt költeni.
A kormány szerint 8,6 milliárd forintot fordítottak a kvótakampányra, a 2014-es parlamenti választás után viszont állították, mindössze 984 millió forintot fordítottak reklámra. Nyilvánvaló, hogy legalább az egyik esetben nem mondtak igazat – fogalmazott László Róbert, aki szerint az október 2-i népszavazási kampányra bevallott 8,6 milliárd közel lehet a tényleges költéshez, a 2014-es bevallás viszont nonszensz. A választási szakértő emlékeztetett, a parlamenti választás esetén egymilliárd forintnál többet nem költhetnek kampányra a pártok, ezért amíg nem változnak a szabályok, továbbra is el fogják titkolni a tényleges költések nagy részét.
Az új kormányhirdetés is a kormánypárti napilapokat gazdagítja FOTÓ: NÉPSZAVA
Ami a kvótanépszavazás kampányát illeti, a PC és a TI a piacon elérhető adatokból megállapította, hogy a kormány 2016. augusztus és október között összesen 12 585 közterületi plakáton hirdette üzeneteit. A kormányoldal olyannyira letarolta a plakátpiacot, hogy a vizsgált időszakban bő 1000-rel több óriásplakáton hirdetett, mint a 2014-es parlamenti választási öt hónaposra nyúlt kampánya során. A népszavazásra buzdítva minden harmadik plakáthelyen kormányüzenetet olvashattunk, míg az országgyűlési választási kampány során a plakátoknak „csak" kevesebb mint a negyede népszerűsítette a kormánypártokat.
Hihető? – tette fel a kérdést a két szervezet, amikor kiderült, a hivatalos közlések szerint a kvótakampány kilencszer drágább volt, mint amennyit a kormánypártok a 2014-es választásra készülve költöttek. Pedig a civilek annak idején kiszámították, hogy Orbánék legalább 4 milliárdot fordítottak korábban arra, hogy ismét győzzenek. Az óriásplakátok 2 milliárdba kerültek, igaz a Civil Összefogás Fórum (CÖF) égisze alatt is hirdettek. Abban a választási kampányban öt hónapon át, összesen legalább 11 562 óriásplakát népszerűsítette a Fidesz-KDNP-t Magyarország közterületein.
Ahhoz, hogy a 2018-as parlamenti és az azt követő helyhatósági, valamint európai parlamenti választások, no meg a jövőben megtartandó népszavazások ne a kampánykorrupciótól legyenek hangosak, újra kell írni a kampányfinanszírozás szabályait – közölte a PC és a TI. Korábbi javaslataikban is követelték, hogy a pártok kincstári kártyán kapják meg és csak ezen a kártyán keresztül költhessék el az állami kampánytámogatást. Arról, mire mennyit költenek, készítsenek részletes beszámolót, amit tegyenek fel a világhálóra. Azoknak a pártoknak, amelyek nem értek el legalább 2 százalékot, vissza kelljen fizetni a közpénzből kapott támogatást. Utóbbit mások is követelik azért, hogy 2018-ban ne induljanak kamupártok. A CÖF 2014-es „baráti segítségére” utalva a két szervezet azt is javasolja, hogy valódi, vagy álcivil szervezetek politikai kampányainak értékét vonják le a hozzájuk tudhatóan közel álló pártnak juttatott összegből. Szeretnék elérni, hogy ne csak a sajtóreklámok hirdetési tarifái legyenek nyilvánosak, hanem az is, hogy kampány idején mennyit kell fizetni az óriásplakátokért, közterületi hirdetésekért, illetve, a reklámcégek minden politikai hirdetőnek csak azonos, nyilvános árakon adhassanak reklámfelületeket. A kormánynak pedig tiltsák meg, hogy társadalmi célú reklámnak álcázva kampányoljon.
Azt ma egyébként szinte minden politizáló ember tudja, hogy a tízmilliárdos hirdetéseket nem a legolvasottabb lapok, legnépszerűbb televíziók, rádiók kapják. A kormány ezekkel a reklámokkal a hozzá hűséges orgánumokat jutalmazza. A Magyar Időket, a Magyar Hírlapot, az ingyenes Lokált, a magyaridok.hu-t, a 888.hu-t. Pedig ezek népszerűsége vélhetően nagyon alacsony, hiszen azok olvasottságát, látogatottságát hivatalosan nem is mérik.
