Papp Réka Kinga, az egyesület sajtófelelőse csütörtökön, a szervezet Budapesten tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, összességében idén is elérheti a milliárdos tételt a szexmunkásokra mondvacsinált okokból kiszabott bírságok együttes értéke. Példaként említette, hogy az általuk képviseltekre gyakran szemetelés vagy tiltott helyen történő kéjelgés miatt vetnek ki szabálysértési bírságot, amit az érintettek a helyszínen vagy annak ellenére elfogadnak, hogy nem követtek el szabálytalanságot, vagy az elzárást választják, tudva azt, hogy a későbbi bírósági eljárásban rendszerint a rendőrségi álláspontnak adnak igazat.
Egy a sajtótájékoztatón részt vevő, de neve elhallgatását kérő szexmunkás elmondta, az elmúlt időszakban úgy kapott háromnapos elzárást, hogy közben egyszer sem beszélhetett a nagymamánál lévő kiskorú gyermekével, továbbá a közeljövőben 60 napos elzárásra kellene bevonulnia be nem fizetett szabálysértési büntetések miatt, miközben egyedül nevelt gyermekét ilyen hosszú időre nem tudja kire bízni.
Makó Klaudia, a Szexe jogsegélyszolgálat jogásza erről kijelentette, a kiskorú gyermeket nevelők esetében nem lenne alkalmazható a szabálysértési elzárás, továbbá a bírságot sem lehetne elzárásra változtatni, ugyanakkor sok szexmunkás nem vallja be, hogy egyedül neveli gyermekét, mivel félnek gyermekük állami gyámság alá vételétől. A Szexe ezért két hónapja az ombudsmannál kezdeményezte, hogy a gyermekvédelmi törvényben mondják ki, nem számítanak veszélyeztetésnek az olyan legálisan végezhető tevékenységek, mint például a prostitúció.
Földi Ágnes, a Szexe elnöke hangsúlyozta, több évvel ezelőtt egy hétgyermekes nyíregyházi szexmunkásnak a Helsinki bizottság és a köztársasági elnök közbenjárásával sikerült elkerülnie egy hosszabb elzárást, de nem lehet minden esetben az államfő segítségét kérni, e helyett az 1999-ben elfogadott prostitúciós törvényt kellene újragondolni. Papp Réka Kinga jelezte, a Szexe jövőre dolgozza ki és mutatja be konkrét szabályozási javaslatait.
Fedorkó Boglárka, a szervezet munkatársa arról beszélt, hogy nőjogi szervezetek, illetve az egyház nyomására Európában egyre több ország veszi át a szexuális szolgáltatást igénybe vevők kriminalizálására épülő svéd szabályozási modellt, ami nagyon sokat ront a szexmunkások helyzetén. Kiemelte, Franciaországban és Szerbiában is a klienseket büntető rendszer jött létre, ami azt eredményezi, hogy a szexmunkások rejtőzködve kénytelenek folytatni tevékenységüket, ami több szempontból is növeli a biztonsági kockázatokat, így például a segítő szociális szervezetek is szem elől tévesztik őket.
