A GVH 2013-ban tizenegy pénzintézetre összesen 9,488 milliárd forint összegű bírságot szabott ki a végtörlesztés korlátozására, azaz a hitelkiváltás intenzitásának csökkentésére és a rögzített árfolyamú végtörlesztések visszafogására irányuló összehangolt magatartás miatt.
Az indoklás során a kúriai tanács elnöke előadta: megállapítható volt az a tényállás, hogy a 2011. szeptember 15-i találkozón a bankok képviselői erről a témáról (a végtörlesztésről) beszéltek. A Kúria szerint a nyilatkozatokból kiderült, evidens volt a résztvevők számára, hogy a tömeges hitelkiváltás hátrányos lenne a szektorra nézve, amint ez abban az e-mailben szerepelt, amit az egyik bank képviselője küldött el a találkozót követően.
Összességében megállapítható, hogy magas szintű banki döntéshozók találkoztak, akik részt vesznek a banki stratégia kialakításában - szögezte le.
A banki vezetők kétoldalú megbeszéléseiről elmondta, hogy ezek súlya lényegesen csekélyebb, de elképzelhető itt is az információmegosztás, ami jogsértő.
A Kúria szerint a tényállás az, hogy a bankok a korlátozás érdekében összehangolták a stratégiájukat, azonban azt nem lehet állítani, hogy emiatt nem volt verseny.
Úgy vélte, a piacmeghatározásban, azaz a bírságot megalapozó tényeknél releváns a szakértői vélemény, ami elmaradt az első- és másodfokú bírósági eljárásoknál. A bíróság nem ismerte a végtörlesztéssel nem érintett devizahitelek arányát egyes felpereseknél. Az ügy megismétlése során a "számítási hibákat orvosolni kell", mivel ha hiba van a piacmeghatározásban, akkor a releváns forgalom meghatározásában is hiba van - mondta a tanács elnöke.
A több órás tárgyalás során a felperesek jogi képviselői többször felvetették, hogy nem volt átfogó terv, így nem valósult meg az egységes és folyamatos jogsértés, ami a GVH határozatában szerepel.
A felperes bankok jogi képviselői az MTI-nek az ítélet kihirdetése után azt mondták: a GVH-nak újra kell vizsgálnia elsősorban a bírságolás körülményeit, és azokat a szempontokat, amelyek alapján kiszabták a bírságot. Az ítélet szerintük azt is jelenti, hogy a GVH-nak vissza kell fizetnie a bankok által korábban a hivatalnak befizetett csaknem tízmilliárd forintnyi bírságot.
Az alperes GVH közlése szerint a Kúria megalapozottnak találta a bírság alapjául szolgáló jogsértést, tehát helybenhagyta a versenyhatósági határozatnak a jogsértést megállapító részét, és csak a bírságösszeg tekintetében kötelezte a GVH-t új eljárás lefolytatására a 10 felperesből 8 bank esetében.
A GVH 2013-as határozatában az OTP-t több mint 3,9 milliárd forintra bírságolta, az Erste 1,7 milliárd forintos, a Kereskedelmi és Hitelbank 983,3 milliós, a CIB Bank 835,4 milliós, az MKB 783 milliós, a Raiffeisen 583,6 milliós, az UniCredit 306,3 milliós, az UCB Ingatlanhitel Zrt. 63,2 milliós, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank 1 millió forintos, a Citibank pedig 800 ezer forintos bírságot kapott. A GVH jogsértőnek minősítette az FHB Jelzálogbank magatartását is, vele szemben azonban mellőzte a bírság kiszabását, mert az FHB passzív résztvevője volt a kartellnak, másrészt korábban nem marasztalták el hasonló jogsértés miatt.