Parlamenti közvetítéskor elnézem a "többségi" patkóban ülő emberek arcát, ahogy elidőz rajtuk a kamera. Javaslom mindenkinek, nézze meg jól! Érdemes. Gúnyos, fölényes unalom, üres tekintetek, közöny, szolgai kötelességérzet...Tudják, mikor kell tapsolni, röhögni, pontosak a megírt szövegeik beolvasásánál. Ezek még mindig vissza mutogatnak, ami nem is meglepő, tőlük, hiszen fogalmuk sincs arról, hogy a múlt, más korszak, más lehetőségek, más korlátok, más igények. Ez nekik magas. Az "elmúltnyolcévből" hat már az övék! Hát, ezekre akarjuk rábízni a haza, az unokáik jövőjét? A választások előtt, időben, szétszórnak egy kis alamizsnát. Mi kellene még?
