Közfoglalkoztatottakkal töltené föl az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a hiányos kéményseprő létszámot - értesült egy megyei munkaügyi központ hirdetéséből a Kéményseprők Országos Szakszervezete. Velük ugyanis senki nem egyeztetett a többszöri ígéretek ellenére sem - nyilatkozta a Népszavának Vámos Csaba, a szakszervezet elnöke. Az érdekvédelmi szervezet adatai szerint már jelenleg is 60 átképzett közfoglalkoztatott végez kéményseprő feladatokat, de 2017 márciusától a megyei ellátó központok további 40-50 ember közfoglalkoztatását tervezik kéményseprői munkakörben.
Közmunkás jogviszonyban és fizetésért 1 hetes oktatást követően 3 hónapos területi szakmai gyakorlat, majd újabb 3 hónapos elméleti oktatás és sikeres vizsga után a közfoglalkoztatottból OKJ-s végzettségű kéményseprő segédmunkás lehet, havi 180 ezer bruttó, vagyis 119 700 forintos nettó bérért. A kormányzat két legyet üthet egy csapásra: a propaganda bemutathatja, hogy a közmunkást visszavezették az elsődleges munkaerő piacra és enyhítettek a szakemberhiányon is.
A kéményseprők azonban nem látják ilyen rózsásnak a helyzetet. Önmagában azzal nem lenne semmi baj, hogy a katasztrófavédelemhez került a kéményseprés, hiszen a skandináv országokban is a tűzoltókkal együttműködve dolgoznak. Csupán az a különbség, hogy az északi országokban a szakmára bízták az oktatást, a szabályozást és a feladatok elvégzését is. Magyarországon viszont a jogalkotásból is kihagyták őket, és dilettáns rendeletekkel tönkretesznek egy szakmát - vélekedett Vámos Csaba.
A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény és a tevékenységet végző szervezet kijelöléséről intézkedő kormányrendelet idén július 1-jétől jelölte ki a katasztrófavédelmet a terület felelősének. Ezt követően a szakszervezet kezdeményezésére ígéretet kaptak arra, hogy az állami szervezettel közös munkabizottság kidolgozza az ágazati szabályozást. Kétszer is elmaradt az egyeztetés "halaszthatatlan szolgálati dolgokra" hivatkozva, azóta pedig még új időpontot sem jelöltek meg - tette hozzá Vámos.
Erre azért is nagy szükség lett volna, mert a hazai szakszerű, biztonságos kéményseprő szolgáltatáshoz elengedhetetlen 1800-1900 szakembernek alig a fele maradt az ágazatban. Éppen a bizonytalanság miatt sokan pálya-, vagy országelhagyók lettek. A Lajtán túl ugyanis a magyarországi bérek többszörösét kapják.
Az illetékes államtitkár ígéretével ellentétben a katasztrófavédelem nem vett át minden szakembert és a ritkább ellenőrzések miatt már az elmúlt félévben is megnőtt a halálos kimenetelű szénmonoxid mérgezések száma - figyelmeztetett a szakszervezeti vezető.
Vámos szerint a gyorstalpalón átképzett közmunkásokkal feltölteni a létszámot nem jó megoldás. Eddig a szakmai képzés minimum 700-800 órás, 6-8 hónap volt egy kéményseprő mester keze alatt és 1 évig a pályakezdő csak tapasztalt szakember mellett dolgozhatott. Ezt indokolta az egyre bonyolultabb kémények, kazánok megjelenése. Nyolc általánost végzett, kevés gyakorlattal rendelkező emberekre bízni ilyen berendezések ellenőrzését, meggondolatlanság. A mesterek saját költségükre képezték ki a munkatársaikat, ami 1,5-2 millió forintos költséget jelentett. Jelenleg már csak két megyében végzik a kéményseprést a korábbi szolgáltatók, a vállalkozók pedig nem kockáztatnak ennyi pénzt a bizonytalanra. A közmunkásokat pedig az adófizetők pénzén képzik majd ki.
A kéményseprő szakma nem adja fel, a szakszervezet elnöke a belügyminisztertől kért személyes meghallgatást. Egyéb tervezett lépéseikről egyelőre nem kívánt nyilatkozni Vámos Csaba.
Természetesen megkerestük a katasztrófavédelmet is, ahol későbbre ígértek választ, mondván, után kell nézniük a hirdetésnek, illetve hogy hogyan lehet közmunkást átminősíteni kéményseprőknek. Ez azért furcsa, mert a hatóság, ami egyben a felügyeleti szerv is, vagy nem tudott erről a hirdetésről, vagy tudott és akkor még érthetetlenebb, hogy miért nem egyeztettek a szakmával.