Csak idő kérdése volt, mikor derül ki, hogy kinek akar segíteni a Fidesz-kormány azzal, hogy a Dobogónak nevezett, lakatlan és részben természetvédelmi területnek számító egykori középkori vesztőhelyen akarja felépíteni az új budai szuperkórházat. A név a széles nyilvánosság előtt nem ismert, bár hosszú ideje a Fidesz belső köreihez tartozik, fővárosi és kerületi szinten is befolyása van gazdasági jellegű döntésekre. A hétfői Magyar Nemzetben jelent meg, hogy az Újbudához tartozó, kórházberuházásra kiszemelt terület egy részének Tamás László és lánya, Tamás Annamária, valamint György Rozália névre hallgató üzleti partnerük a tulajdonosa. A fejlesztés helyszínének kiválasztásáról szóló kormányhatározat október 26-i megjelenésekor a Népszava is megírta, hogy vélhetően ingatlanüzlet áll a döntés hátterében. Informátoraink most megerősítették, hogy Tamás László a vezető kormánypárt belső vállalkozói köréhez tartozik, rendszeresen feltűnik a felcsúti stadion lelátóin. Volt, aki azt is tudni vélte, bérelt limuzinokkal emelte Orbán Ráhel esküvőjének fényét, de erre nem találtunk bizonyítékot.
Ami biztos, hogy a „halott terület”, vagyis az infrastruktúra nélküli majdnem 9 hektárnyi tulajdon mostani állapotában nem hasznosítható, de ha a kormány rászánja indulásképpen azt az 5 milliárdot, amit Lázár János egyik tájékoztatóján kikotyogott a terület vételáraként és az alapinfrastruktúra fejlesztési igényeként, akkor biztosak lehetünk benne, Tamás Lászlónak nem lesznek tovább anyagi nehézségei.
Mivel pedig az új fővárosi kórház zöldmezős beruházásához nem lenne szükség az egész területre, nem kizárt, hogy a megmaradó 3-4 hektárt másra tudná hasznosítani a terület tulajdonosa. Cserháti Pétert, a budapesti kórházfejlesztések koordinálásával megbízott szakmai vezetőt is meglepte az októberi kormánydöntés, hiszen a szakma nevében munkatársaival a Szent Imre Kórház fejlesztését javasolták, de ha már a zöldmezős beruházás tetszik jobban a kormánynak, arra a szakértők szerint 5, legfeljebb 6 hektárnyi földet kellene felhasználni.
Fővárosi önkormányzati körökben otthonos informátoraink szerint nem túlzás kijelenteni, hogy ha az eddig a lakóparkjai építési területéről származó sittel feltöltött Dobogó egy részét sikerül eladnia az államnak, a megmaradó – állami pénzen immár az összes közművel ellátott - telkeket akár új lakópark építésére is hasznosíthatná a vállalkozó. A környéken minimális önkormányzati terület is van, de Hoffmann Tamás, a kerület Fidesz-KDNP-s polgármestere épp a Magyar Nemzetnek jelentette ki, hogy az igazán értékes terület Tamás László birtokában van. Egyáltalán nem viccesen emlegetik állítólag önkormányzati szinten, hogy akár a 4-es metró meghosszabbítása is felvetődhet, hiszen jelenleg teljesen megoldatlan a térség megközelítése, márpedig egy több mint ezer ágyas kórház beteg- és látogatóforgalma csak kiváló tömegközlekedés mellett képzelhető el.
Többen azt is tudni vélték érdeklődésünkre, hogy a vállalkozónak gondjai vannak a XVII. kerületi Helikopter lakóparkban és a X. kerületi Tara Lakóparkban található ingatlanjainak értékesítésével, ezért nagyon is jól jönne neki az állami pénzpumpa. Maga Tamás László a dobogói terület hasznosításáról nem akart nyilatkozni a Magyar Nemzetnek, de máshol tagadta, hogy bajok lennének a lakóparkokkal.
A vállalkozó 1998 és 2002 között Kőbánya fideszes önkormányzati képviselője volt, 2010 után a Főváros Gazdasági Bizottságának külső tagjaként foglalkoztatták, s „jelenleg is két önkormányzattól kap fizetést” – írta meg laptársunk. Két évvel ezelőtt pedig a Fidesz javaslatára beválasztották a fővárosi pénzügyi és ellenőrző bizottságba, csakúgy, mint Kőbányán, ahol hasonló feladatokat lát el.
Bár a X. kerületet 1990 és 2002 között irányító György István több korábbi interjúban csökkenteni próbálta Tamás Lászlóhoz fűződő kapcsolata jelentőségét, informátoraink szerint meglehetősen szoros a kötődés kettejük közt. A Főváros Kormányhivatalát 2014 óta vezető György azt több helyen is cáfolta, hogy a Tara Lakóparkban lenne lakása, bár két évvel ezelőtt élettársának még valóban volt a tulajdonában egy ilyen ingatlan - ismerte el egy nyilatkozatában.
Amikor két évvel ezelőtt egy idős férfi teniszezés közben meghalt a Népligetben, a sajtó alaposan körbejárta ismeretségüket, mert a tragédiát sokan arra vezették vissza,hogy Tamás állítólag betontömbökkel lezáratta a sporttelephez vezető utat. Az akkori támadásokat György István azzal hárította el, hogy „Tamás Lászlót régóta ismerem, polgármesterségem alatt kőbányai önkormányzati képviselő volt”, de hozzátette, ismeretségük okán "bármilyen összefonódást feltételezni aljas rágalom”.
Később a Népszabadság szellőztette meg Tamás nevét, amikor a főváros gazdasági bizottsága egy magánvállalkozó indítványára módosította a kőbányai tehermentesítő szennyvízcsatorna terveit. A vállalkozó Tamás László volt. Ezek után talán érthető, ha a sajtóban és a kormánypárti vállalkozók körében némi ismerettel rendelkezők fejébe is könnyen befészkeli magát a gondolat: a keserűvíz forrásai miatt több helyen védett Dobogó nem véletlenül került a kormánylista élére, amikor új helyszínt kerestek a dél-budai szuperkórháznak.