LMP: kudarc a béremelés
Szél Bernadett (LMP) vitatta, hogy a béremelés az eddigi kormányzati politika sikere, szerinte inkább az eddigi politika kudarcának lehet tekinteni. Elmondta: a kormány alacsonyan tartotta a béreket Magyarországon, ez kivándorlást generált és a munkaerőhiány kikényszerítette a béremelést. Közölte, többkulcsos adórendszerre van szükség és a munkaadói járulékok helyett a munkavállalói járulékokat kellene csökkenteni. Szerinte jövőre is marad a dolgozói szegénység, mert a minimálbér szintje a 2015-ös létminimum alatt marad.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiaci államtitkára kiállt a béremelés mellett és rámutatott: a kormány foglalkoztatáspolitikájának köszönhető, hogy 2010 óta közel 700 ezerrel többen dolgoznak. Hozzátette: 2013 óta 24 százalékkal emelkedtek a reálbérek.
MSZP: a miniszterelnök abban érdekelt, hogy a fideszeseknek könnyebb legyen az élete
Tóth Bertalan (MSZP) a jéghegynek ütközött és elsüllyedt Titanichoz hasonlította Magyarországot és a kormány politikáját. Szerinte a miniszterelnök abban érdekelt, hogy a társadalmi osztályok között ne legyen átjárás, illetve abban is, hogy minél kevesebb terhet cipeljen, azaz - folytatta a hasonlatot - nem kell annyi mentőcsónak, annyi szociális kiadás. Hozzátette: a miniszterelnök - csakúgy mint a Titanic kapitánya - abban érdekelt, hogy a jól fizető utasoknak, az urizáló fideszes elitnek minél könnyebb legyen az élete.
Megismételte az MSZP biztos megélhetést célzó programját: fizetés- és nyugdíjemelésre, az alapvető élelmiszerek áfájának és az energiaárak csökkentésére van szükség.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint az MSZP fontos kérdéseket feszeget, de teljesen figyelmen kívül hagyja a több évre szóló tartós béremelést jelentő megállapodást. Közölte, az MSZP nyolc év alatt nem emelte annyira a minimálbért, mint amekkora mértékben ez a kormány emelte négy év alatt. Megerősítette a kormány adócsökkentési szándékát, amely lehetővé teszi a béremeléseket. Szólt arról, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben, 1,6 százalékkal nőnek a nyugdíjak. Hozzátette: a szocialisták sem a rezsicsökkentést, sem az áfacsökkentést nem támogatták.
Jobbik: a miniszterelnök vált a korrupció emblematikus figurájává
Szilágyi György (Jobbik) szerint a korrupció vizsgálatakor megkerülhetetlen Rogán Antal személye. Ezt azzal indokolta, hogy azt az urizáló életmódot, amit a miniszter folytat, az eddigi életében megkeresett pénzből nem lehetne folytatni. Neve összefüggésbe került több korrupciós üggyel is - jegyezte meg.
Az ellenzéki politikus azzal magyarázta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök mindezek ellenére ragaszkodik Rogán Antalhoz, hogy a miniszter kulcsfigura "a központosított korrupciós gépezetben". Egyértelmű, hogy ma minden csak Orbán Viktor beleegyezésével történhet, sőt az egész rendszert valószínűleg ő találta ki - mondta, hozzátéve: maga a miniszterelnök vált a korrupció emblematikus figurájává.
Dömötör Csaba szerint azért éri egyre több támadás a minisztert, mert a Jobbik próbálja meg nem történtté tenni, hogy nem támogatta az alaptörvény módosítását. Elmondta, a Jobbik szavakban nemzeti párt, de tettekben "maga a megvalósult napraforgó". Csak egy lélek nélküli párt képes arra, hogy elgáncsolja az alkotmánymódosítást - hangoztatta.
Furcsa a kioktatás egy olyan párttól, amely nem tisztázta frakcióvezetője szerepét egy kiterjedt áfacsalásban - közölte.
Interpellációk
MSZP: döbbenetes eset a dél-pesti kórházban
Burány Sándor (MSZP) példátlan, a közvéleményt felháborító esetnek minősítette, hogy a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet egyik mosdójában többnapos holttestet találtak. Nincsenek szavak a történtek kommentálására - fogalmazott, kijelentve: a döbbenetes eset annak következménye, hogy a kormány évi 400 milliárd forintot von el az egészségügyből. Hogyan volt lehetséges, hogy napokig nem tűnt fel egy holttest egy kórházi mosdóban? Lesz-e átvilágítás a kórházakban? - sorolta kérdéseit.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára közölte: azonnali és részletes vizsgálatot rendelt el a kórház, azt pedig egyelőre nem tudni, mennyi ideje volt a holttest a mosdóban. A holttestet az igazságügyi intézetben vizsgálják meg, a rendőrség idegenkezűségre utaló jelet nem talált - tájékoztatott. Visszautasította egyúttal az ágazati elvonásokról szóló szocialista kijelentést, majd hivatkozott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentésére, amely szerint 2010 után forrástöbbletek jelentek meg az egészségügyben.
Jobbik: szüntessék meg a hálapénzt!
Lukács László György (Jobbik) a hálapénzről beszélt, az egészségügy egyik legvisszataszítóbb elemének nevezve azt, amelyre "üzletágak" épültek. A hálapénznek ma már semmi köze a hálához, sokkal inkább a félelem bére - fogalmazott, kritizálva a jelenlegi szabályozást, amely "legitimizálja" a hálapénzt. A Jobbik "hálapénztérképet" készített, amelyből kiderül, hol működik ez az intézmény - közölte, sürgetve a hálapénz megszüntetését legkésőbb 2020-ig.
Rétvári Bence államtitkár azt felelte: a hálapénz mindenkinek rossz, orvosnak, betegnek és az ellátórendszernek egyaránt, ezért a kormány úgy döntött, tenni fog ellene, elsősorban a fizetésemelések útján.
Fidesz: hogyan védi meg a kormány a rezsicsökkentést?
Balla György (Fidesz) arról beszélt, hogy Brüsszel az első pillanattól kezdve támadta a rezsicsökkentést, és ma újra "támadást intéz Magyarország ellen". A kormány hogyan akarja megvédeni a rezsicsökkentést? - kérdezte.
Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára azt felelte: a kormány eddig is megvédte, és ezután is meg fogja a rezsicsökkentés eredményeit. Kiemelte a megtakarításokat és a tartozások visszaesését. "Van tennivalónk" a megvédésben, határozottan fel kell lépni, a kormány ezért nem enged a Brüsszelből érkező nyomásnak, és a fogyasztók továbbra is megfizethető áron jutnak majd hozzá az energiához. Tervben van az ipari rezsicsökkentés napirendre vétele is - tette hozzá.
Azonnali kérdések
MSZP: Semjén Zsolt kérjen bocsánatot, amiért kitüntetésre javasolta Bayer Zsoltot!
Harangozó Tamás (MSZP) bocsánatkérésre szólította fel Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli minisztert, a KDNP elnökét, amiért az ő jelölése nyomán terjesztette fel a miniszterelnök Bayer Zsolt publicistát a magyar érdemrend lovagkereszt kitüntetésre. Szerinte a magyar közvélemény erre részletesebb magyarázatot várt volna, tekintettel Bayer Zsolt társadalmat megosztó, a keresztény szellemiséget és erkölccsel szemben álló nyilatkozatainak sokaságára.
Semjén Zsolt válaszában idézte a GULÁG-okban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnökét, aki "a Gulág rabtelepein fogvatartottakkal való érzelmi azonosulásért, az erdélyi magyarság életének hiteles bemutatásáért" javasolta a díj odaítéléséért, és - mint mondta -, maga is pontosan ezrét hagyta jóvá azt. Indulatból írt, szerencsétlen mondataiért Bayer Zsolt bocsánatot kért - tette hozzá. "Személyes vonatkozásban pedig gyerekkorában Bayer Zsolt mellettem ült az iskolapadban, mellettem fog állni a halálos ágyamon is. Én Bayer Zsoltot sose fogom megtagadni" - szögezte le.
Harangozó Tamás viszonválaszában emelt hangon jelentette ki, hogy egyetlen "gyűlölködő, antiszemita, cigányellenes vagy éppen a katolikus pápát ócsároló" embert sem lehet a nemzet nevében közös kitüntetésre terjeszteni, "akkor sem, ha a maga haverja". Szerinte bocsánatkérés nélkül Semjén Zsolt az ország és a kereszténydemokrácia szégyene.
Semjén Zsolt erre szintén emelt hangon azt felelte: a szocialistáknak, mint jogutód pártnak a Gulág 60. évfordulóján mérsékeltebben és nagyobb empátiával kellene viselkednie azok iránt, akik az elődjük eszmerendszere miatt jutottak oda. Emlékeztetett 2004. december 5-ére is, ami "az önök pártjának a hazaárulásának és nemzetárulásának a napja", ezért az MSZP-nek ezen a napon a legnagyobb csöndben és szégyenben kellene lennie.
LMP: mikor ismeri fel a kormány, hogy az egykulcsos adó szétszakítja a társadalmat?
Schmuck Erzsébet azt kérdezte, mikor ismeri fel a kormány hogy az egykulcsos adó szétszakítja a társadalmat, s akadályozza a béremelést. Mint rámutatott: az OECD novemberi elemzése szerint 2007-14 között nőtt a jövedelem-eloszlás egyenlőtlensége és Magyarország is azok közé tartozik, ahol nőttek a jövedelmi különbségek. Kitért arra is, hogy bár nőtt az alacsony keresetűek jövedelme, ez azonban csak a bruttó bérre vonatkozik, mert "agyonadóztatták" őket. Szerinte az átlagbért vagy az alatt keresők bére még csökkent is, az igazságtalan adórendszer mellett megkurtították a munkanélküli ellátásokat.ű
Tállai András államtitkár azt mondta, a képviselő téved, amikor helytelennek minősíti a kormány adópolitikáját. Kiemelte: a feketegazdaság elleni küzdelemben nagyon jól állnak. Úgy látta: ha egy ország eléri, hogy egykulcsos adót vezessen be, az óriási érték és eredmény - rögzítette. Kitért arra is: a reáljövedelem az elmúlt hat évben duplájára nőtt. Szerinte az LMP a személyi jövedelemadó mértékét növelné, a jövedelmet pedig csökkentené.
A Fidesz az ásotthalmi rendeletekről
Pócs János (Fidesz) arról beszélt, hogy az egyik jobbikos polgármester, aki a pártja alelnöke is, rendeletet fogadtatott el településén, ami megtiltatja a mecset építését és a burka viselését. Azt mondta: kínos nyilatkozati vákuum lépett fel a pártnál, s Vona Gábor kétségbeesetten az iszlám megmentőjeként lépett fel. Azt kérdezte, összhangban állnak a vallásszabadságot erősen korlátozó rendelet az alaptörvénnyel?
Dömötör Csaba államtitkár közölte: a Jobbik egyik alelnöke muszlimellenes rendeletet fogadtatott el Ásotthalmon, azt ugyanakkor nem tudni, hogy a párt elnöke, és alelnöke előre egyeztetett, vagy spontán káoszról van szó. Megjegyezte: nem ez az egyetlen példa a Jobbik kettős beszédére, és kitért arra, hogy az ellenzéki párt egyik nap nem szavazza meg a nők negyvenéves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását, majd utána a férfiaknál követeli azt. Kiemelte, hogy olyan szervezetekkel tartanak fenn kapcsolatot, akikhez rendőrgyilkosság kötődik. Hozzátette: őszintén érdekli, az MSZP az ásotthalmi ügyben miért nem szólalt meg, mi az oka a hallgatásnak. Mint mondta, az illetékes hatóságok és az Ab feladata eldönteni, kiállják-e a rendeletek a törvényesség próbáját.
MSZP: nem működik az egészségügy
Tukacs István (MSZP) felszólalásában példákat sorolt az egészségügy anomáliáira és bírálta, hogy a közelmúltban két egészségügyi intézmény területén is holttestet találtak. A tárca vizsgálatát és a felelősök megnevezését követelte, szóvá téve, hogy a budapesti intézmény magát vizsgálja. Az egészségügyi intézményhálózat láthatóan nem működik, a tárca pedig eltolja a problémát - értékelt az ellenzéki politikus.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: a győri haláleset egy sportegyesületnek bérbe adott ingatlanban történt, amelyet nekik kell tisztázniuk, a budapesti eset kapcsán pedig azonnali és részletes vizsgálatot rendeltek el. Hozzátette: a kormány folyamatosan igyekszik megújítani a technikai felszereltséget és javítani a finanszírozást, emellett számos betegbiztonságot javító intézkedést hozott.
