Tisztelt Legfőbb Ügyészség!
Alulírott, Bod Tamás az alábbiakban ismertetett tények és kifejtett indokaim alapján ismeretlen tettes ellen feljelentéssel élek a Btk. 405. § szerinti bűncselekmény elkövetése miatt.
Kérem a Tisztelt Legfőbb Ügyészséget, hogy amennyiben más bűncselekmény megvalósulását – is – megalapozottnak látná, akkor az általam megjelölt bűncselekményi tényállástól függetlenül saját hatáskörében járjon el.
Feljelentésem tárgyát egy országgyűlési képviselők, nevezetesen Simonka György fideszes képviselő olyan fedezetelvonó eljárása képezi, mely álláspontom szerint kimeríti – legalább – a nevezett büntetőjogi törvényi tényállást.
Természetesen – függetlenül attól, hogy politikusaink a hazai közélet aktív szereplői – mindenkinek magánügye, hogy a rendelkezésére álló forrásait miképp hasznosítja, erőforrásait miképpen csoportosítja, mit vásárol vagy éppen, hogy mit idegenít el. Vagyonával mindenki szabadon rendelkezik, azt gyarapítani igyekszik, javait céljai szolgálatába állítja, viseli mindennek kockázatát etc. Nyilván az effajta törekvések – természetesen a köz szolgálatának elsődlegessége mellett! – még Simonka Györgynél is megfigyelhetők, és ez teljesen természetes is.
Az azonban álláspontom szerint aggodalomra adhat okot, ha valaki, legyen az országgyűlési képviselő, vagy hétköznapi ember, olyan döntéseket hoz, melyeket gazdaságilag semmi se látszik indokolni, amelyek teljességgel ellentmondanak a piaci szabályoknak vagy akár a józan észnek, és amelyek érdekeiket egyáltalán nem szolgálják.
Nehéz számomra megérteni, vajon miért adja el valaki több épületből álló, óriási telken elhelyezkedő ingatlanát – mely maga és családja lakhatását szolgálja – hogy azután ott bérlőként tovább élhessen.
Simonka György pedig éppen ezt tette. Azzal odáig semmi gond nincsen, hogy eladta újkígyósi házát - hiszen szabadon rendelkezhetett vele - az azonban már aggályos, hogy ezután miért maradt továbbra is az ingatlan birtokában, mint bérlő?
A helyzet véleményem szerint eléggé abszurd, melyet tovább tetéz a bérleti díj nevetségesen alacsony – 60.000 forintos mértéke! – valamint a tény, hogy az új tulaj történetesen Simonka György unokahúga.
Nem tudom, hogy Simonka Úr unokahúga, vagy maga Simonka György mennyire mozognak otthonosan az ingatlanpiaci kérdésekben és mennyire vannak tisztában a mostani ingatlanárakkal, de annyi bizonyos, hogy ma ezért a pénzért jó esetben egy szobát lehet kivenni Budapesten, Békés megyében pedig egy kisebb lakást.
Ennek fényében a 60.000 forintos bérleti díj, nos, több mint jutányos Simonka Györgyék felé. Persze ezt az összeget sem kellene megfizetnie Simonka Úrnak, ha nem adja el a kérdéses ingatlant. Az ügyben Simonka György unokahúgának motivációja is igen csak megkérdőjelezhető. Miért fektetne valaki egy feltehetőleg több százmillió forint értékű házba azért, hogy utána havi potom 60.000-, forintot profitáljon belőle?
Azt hiszem, egyértelműen látszik mind az adásvétel körülményeiből – különösen a szerződő felek rokoni kapcsolatából-, mind pedig a bérleti díj mértékéből, hogy itt lényegében színlelt szerződésekről van szó a felek között, és azok a valóságban nem azt a célt szolgálták, melyet általában az ingatlanokkal kapcsolatos hasonló ügyletek.
Álláspontom szerint vélelmezhető, hogy a szerződések mögött más érdekek húzódnak, mint amiket e dokumentumok kifejezésre juttatnak, és az is, hogy a felek között van egy mögöttes megállapodás. Ez véleményem szerint abban áll, hogy a kérdéses ingatlan ne Simonka György vagy Simonka György felesége nevén legyen, hanem annak legyen - papíron! - más a tulajdonosa, nevezetesen a képviselő úr unokahúga, és egyben üzlettársa!
Arra, hogy miért volna erre szükség, a tisztelt képviselő úr vagyonnyilatkozata adhat választ, mely elérhető a parlament.hu címen, az alábbi linken.
Simonka György képviselő Úr vagyonnyilatkozatának 10. oldala (mely jelen feljelentéshez mellékletként csatolásra került) ad számot a képviselő esetleges tartozásairól. Az „egyéb közlendők” alcím alatt került megjelölésre egy 357.669.913-, azaz majdnem 360 millió! forintos kezességvállalás. A feljegyzés maga tanúsága szerint egyébként csak utólagosan lett feltüntetve, mintegy kiegészítésként. Bármilyen meglepőnek tűnhet is, a képviselő úr láthatólag nem tulajdonított különösebb jelentőséget ennek a több százmillió forintos kezességvállalásnak.
Simonka György volt cége, a Magyar Termés Tész Kft. érdekében vállalt kezességet akkor, amikor a cége 250 millió forintos banki hitelt vett fel. A cég nem tudta visszafizetni a hitelt, amely tartozásért Simonka úr mint kezes tartozik felelni. Ennek a tartozásnak a rendezéséhez jól jöhetett volna a képviselő úrék újkígyósi luxusingatlana, csakhogy a bank sajnálatára Simonka úrnak éppen a cége elleni felszámolási eljárás megindítása előtt néhány hónappal jutott eszébe, hogy el kéne adnia családi házát az unokahúgának, majd pedig vissza kellene tőle bérelni azt. Ennek eredményeképp a végrehajtás során a képviselő úrtól csupán egy Fiat Ducato típusú gépjárművet tudtak lefoglalni.
Álláspontom szerint a fenti tények nem hagynak kétséget afelől, hogy Simonka György képviselő úr ingatlanának elidegenítése a kérdéses banki tartozás fedezetének elvonását célozta. Hiszen egyrészről történt egy ingatlan-adásvétel, aminek gyakorlatilag annyi foganatja volt, hogy más került bejegyzésre a kérdéses ingatlan vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként, a valós élethelyzetekben változás nem állott be. Hiszen Simonkáék nem csak hogy nem költöztek ki az ingatlanból – amin elméletileg túl akartak adni – de egy kanapét sem kellett arrébb tolniuk a jogügylet hozadékaként. Másrészről pedig igen csak megkérdőjelezhető a vevő, Simonka György unokahúgának motivációja is, akiről kétlem, hogy a bérleti díjként neki juttatott havi 60.000-, forintból kívánna meggazdagodni.
Simonka György unokahúga álláspontom szerint vagy azért hozott – szintén – gazdaságilag megalapozatlan döntéseket, hogy fentiek szerint rokona fedezetelvonó ügyletének tető alá hozását segítse, vagy azt kell feltételeznem, hogy a kérdéses hölgy rendkívül rossz üzletasszony, melyet azonban – figyelembe véve a földárveréseken nyújtott rendkívül eredményes szerepléseit – őszintén kétlek.
Büntető Törvénykönyvünk a következőképpen rendelkezik a tartozás fedezetének elvonása bűncselekményről:
Btk. 405. § (1) Aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el.
(4) Tartozás fedezetének elvonása miatt az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti.
Véleményem szerint Simonka György eljárása maradéktalanul kimerítette hivatkozott bűncselekmény törvényi tényállási elemeit. Simonka György kezességi kötelezettségvállalását, és így abból folyó tartozását ugyanis írásbeli szerződés, konkrétan egy hitelszerződés rögzítette. Emellett a képviselő úr újkígyósi ingatlanának értékesítésével megakadályozta, hogy kérdéses ingatlan végrehajtás alá kerüljön, így részben gátat szabott a tartozása kiegyenlítésének. A végrehajtás során ugyanis a fedezetül szolgáló ingatlan elvonása következtében csupán egy személygépjárművet tudtak tőle lefoglalni, mely a több százmilliós tartozáshoz képest nem eredményezett említésre méltó megtérülést. A cselekmény kimeríti továbbá a (2.) bekezdésben értékelt körülményt is, hiszen kezességvállalására gazdasági tevékenységével kapcsolatban került sor. Mindezeken túlmenően pedig a (2.) bekezdés szerinti bűntett a (3.) bekezdés szerint minősül, tekintettel arra, hogy a bűncselekményt több százmillió forint értékre követték el.
Álláspontom szerint az eset körülményeiből egyértelműen kitűnik, hogy Simonka György képviselő úr kezesi kötelezettsége alól – fentiekben kifejtettek szerint - törvénybe ütköző módon próbált szabadulni, mellyel megvalósította a hivatkozott bűncselekmény törvényi tényállását.
Erre tekintettel kérem a tisztelt Legfőbb Ügyészséget, hogy a feljelentésemben foglaltakat kivizsgálni szíveskedjen!
Szíves ügyintézésüket köszönöm!
Tisztelettel:
Bod Tamás
