A társadalmi igazságosság terén továbbra is a lista végén kullogunk, a tavalyi évhez hasonlóan idén is a 23. helyet sikerült elérnünk a 28 uniós ország rangsorában. A német Bertelsmann Alapítvány idei jelentéséből kiderül, hogy szomszédaink többsége is megelőz minket, közülük csak Románia áll mögöttünk, a 27. helyen. A lista legalján Görögország végzett, a legjobban teljesítő országok közé pedig Svédország, Finnország, Dánia, Csehország és Hollandia tartozik.
A kutatók egy tízes skálán értékelték a társadalmi igazságosság különböző mutatóit, hazánk összpontszáma 4,96 lett. A legjobb teljesítményt a munkaerőpiachoz való hozzáférésben nyújtottuk, de az index itt is csak 5,75-öt mutat. Az elmúlt évekhez hasonlóan a generációk közötti igazságosság és a diszkriminációmentesség tekintetében továbbra is az öt leggyengébben teljesítő ország között foglalunk helyet. A fiatalok között a legrosszabb a helyzet: míg a 18 év alattiak 24,9 százaléka nélkülözőnek számít (például nincs mobiltelefonja, fűtetlen lakásban él), a 65 év felettiek tekintetében az arány 14,2 százalék.
A jelentés szerint a magyar lakosság 28,2 százalékát fenyegeti a szegénység és társadalmi kirekesztettség, a fiatalok aránya e tekintetben magasabb, 36,1 százalék. Igaz, a mutatók javultak a korábbi adatokhoz képest, tavalyi jelentésében a 18 év alattiak 43,9 százalékát sorolták ide. A magyarok ötöde (19,4 százalék) kénytelen nélkülözni, ez több, mint az EU-átlag (8,1 százalék) kétszerese.
A legrosszabbul a diszkrimináció terén teljesítünk, az indexben 4,4 pontot értünk el, amivel ebben a kategóriában a 25. helyet érdemeltük ki. A jelentés megemlíti, hogy az EU országok közül a magyar parlamentben a legalacsonyabb a nők aránya. A nők a munkaerőpiacon is nehezebb helyzetben vannak, mind a munkavállalás, a karrierlehetőségek, mind pedig a fizetések tekintetében. A romákkal szembeni diszkrimináció is jelentős, a kutatás szerint a magyar roma gyerekek fele szegregált közösségekben él.
A jelentés rámutatott arra is, hogy bár a gazdasági mutatók javultak az elmúlt években, az alacsony jövedelmek és az elszegényedés miatt azt az emberek nem érzik meg, ráadásul a múlt évi büdzsében a szociális kiadásokat is csökkentették. A kutatók szerint mindez azt is eredményezte, hogy a 2014-es választások óta a magyar középosztály is gyengült.
