Ötödször van alkalmam ezt a díjat átadni egy magyar újságírónak, de ez a találkozás a díjazott kollégával, a szabadúszó Tódor Jánossal és a pályázókkal egybeesik a magyar sajtó példátlanul válságos helyzetével. Kurt Tucholsky, a kíváló német publicista és kritikus, aki a nácik győzelme után, 45 éves korában Svédországban öngyilkos lett, így figyelmeztetett egyik cikkében: "egy ország nemcsak az, amit tesz, hanem az is, amit tűr".
S ebből a szempontból az a bérgyilkosság, amelynek az egykori kádárista termékből liberális szabadelvű hírlappá vált Népszabadság nemrégen áldozatul esett, joggal váltott ki meglepően erős nemzetközi visszhangot. A konzervatív Frankfurter Allgemeinétől a baloldali párizsi Liberationig minden valamire való napi- és hetilap foglalkozott ezzel a felháborító esettel, amelyben sajnos egy osztrák spekuláns is szerepet játszott.
A később amerikai elnökké választott Thomas Jefferson írta 1787-ben: "ha választanom kellene, hogy kormányunk legyen újságok nélkül vagy újságok kormány nélkül, egy pillanatra sem haboznék, hogy az utóbbit válasszam". Ez a híres idézet jutott eszembe, amikor a Népszavában egy érdekes interjút olvastam Lázár János kancelláriaminiszterrel, az Orbán-holdudvar talán legtehetségesebb és legcinikusabb politikusával. Ö arról beszélt, hogy a politika és politikusok, illetve az újságírás,és az újságírók kéz a kézben járnak, elválaszthatatlanok egymástól. S még hozzátette, hogy a magyar újságíró társadalom az elmúlt évtizedekben kiszolgáltatottabbá vált. Nem könnyű szakma.
Kéz a kézben járnak, de elfelejtette hozzátenni, hogy egyre jobban össze vannak bilincselve, s ennek a bilincsnek egyetlen kulcsa a "vezér", Orbán Viktor zsebében van, aki nemzetközi kirándulásai közben kézi vezérléssel irányítja a magyar médiát is, kivéve az egykori legokosabb barátja, a Simicska Lajos kezében maradt, s bizonytalan jövőjű, de kétségkívül érdekesebbé vált Magyar Nemzetet, Hír TV-t és Heti Választ. Az, ami egyébként 2015 tavasza óta a médiavilágban és a gazdaság stratégiailag is fontos szektoraiban történik, nagyszerű anyagot nyújtana skandináv krimiszerzők számára.
A bátorság mellett a kíváncsiság is a jó újságírók fő erénye. Ezert örülök, hogy az idei, már ötödik Lendvai-díj nyertese Tódor János személyében egy olyan tapasztalt hírlapíró, aki riportokban és szociográfiai cikksorozatokban foglalkozott olyan kényes témákkal, mint az etnikai bűncselekmények és perek, és a kiszolgáltatott menekültek és közmunkások helyzete. Köszönöm Kovács Zoltánnak, Bojtár B. Endrének és Aczél Endrének, a zsűri tagjainak, hogy nagy elfoglaltságuk ellenére időt találtak a beérkezett anyagok alapos elbírálására. A zsűri döntései az elmúlt öt évben hozzájárultak a független és kritikus újságírás bátorításához.
A nemrég elhunyt kimagasló német publicista és szerző, Klaus Harpprecht írta egyszer, hogy az újságírás a legszebb és legborzalmasabb foglalkozás. Ezt bizonyítják az elmúlt évtizedek eseményei Magyarországon is. Ezért kellene minden lehetséges eszközzel a szabad és kritikus média még megmaradt kis szigeteit támogatni.
