Ijesztő a helyzet a hazai gyermekvédelem területén, az alapvető jogok biztosa hivatalának munkatársai nagyon sok negatív esettel találkoznak - jelentette ki az eddigi tapasztalatok alapján Székely László. Az ombudsman Gyermekjogok közelről - a kiszolgáltatottság dimenziói és a kivezető utak című csütörtöki konferencián ugyanakkor hangsúlyozta: vannak olyan eszközök, amelyekkel megoldást lehet találni a problémákra.
Lápossy Attila, az ombdusmani hivatal Esélyegyenlőségi és Gyermekvédelmi Főosztályának vezető-helyettese egy egész problématérképet vázolt fel, a legnagyobb gondnak a személyi és tárgyi feltételek hiányát, a gyermekvédelmi törvény értelmezési problémáit, a jelzőrendszer tagjainak nem megfelelő együttműködését nevezte meg. Elmondása szerint a szakmai protokollok ismerete, alkalmazása terén is sok a probléma. Beszámolt az ombudsman idei vizsgálatairól is, amelyek elsősorban a kiszolgáltatott, valamint a kettős szükségletű gyermekekre, a gyermekprostitúcióra, a gyámhatóságok leterheltségére, a gyermekvédelmi rendszer anomáliáira fókuszáltak.
A legutóbbi jelentés a budapesti Cseppkő Gyermekotthonban tett látogatásról számol be, ahol Székely László több visszásságot is talált. Már az intézmény vezetőjének együttműködésével is problémák voltak, ami nem is csoda a feltárt hiányosságok fényében. Egyebek mellett a gyermekfelügyelők felének nincs szakmai képesítése, ráadásul egyes nevelők bántalmazó módon (kiabálás, pofonnal fenyegetés, megfélemlítés, megszégyenítés) próbálják fegyelmezni a rájuk bízott gyerekeket. Az iskoláskorúak jelentős hányada alkalmanként vagy rendszeresen nem jár iskolába, a dolgozók pedig azt is elismerték, hogy egy-két lány gyermekprostitúcióban is érintett lehet - ennek ellenére nem éltek jelzési kötelezettségeikkel.
"A kormány elkötelezett a gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítése mellett" - erről már Czibere Károly beszélt. A szociális államtitkár szerint ezt szolgálja a gyermekvédelmi törvény módosítása, melynek célja a prevenció, illetve hogy a családok minden segítséget megkapjanak. De ha mégis bekövetkezik a probléma, a jelzőrendszernek azonnal működésbe kell lépnie. Az államtitkár maga is elismerte, hogy számos településen "alibi szolgáltatások" folynak. "Ki van írva az ajtóra, hogy kedden 10-12-ig lehet konzultálni. Ez minden, csak nem gyermekvédelem" - fogalmazott. A szülők illetve a jelzőrendszer tagjai közötti együttműködés szigorításával kapcsolatos, a sajtóban megjelent félelmekre úgy reagált: egy családból sem fogják kiemelni a gyereket azért, mert a szülő nem ment el egy-két szülői értekezletre.
A megelőzés és a jelzés erősítése azonban csak az egyik fele a történetnek, a bántalmazás különbözői formáinak, leginkább a szexuális abúzus áldozatául esett gyermekek szakszerű kezelése ugyanilyen fontos. Az ilyen ügyekben a gyermekvédelmi szervezetek és a szakellátás intézményei mellett a rendőrség, a bíróság, ügyészség, az egészségügy is érintett, az áldozatoknak azonban sokat árthat, ha többször kell elmesélniük az őket ért borzalmakat (gyakran az is előfordul, hogy a bíróságra is több alkalommal behívják őket). Az ismétlődő interjúk retraumatizálják a gyerekeket, hiszen lényegében újból át kell élniük a történteket, ezáltal újból áldozattá válnak - arról nem is beszélve, hogy az ismétlődő és szervezetlen interjúk torzíthatják a gyerekek beszámolóját.
Ennek kiküszöbölésére jött létre az úgynevezett Barnahus (magyarul gyerekház) modell, amelyet Izlandon vezettek be először, még 1998-ban. Az azóta eltelt 18 évben egyre több szexuális zaklatásra derült fény, a nyomozások száma több mint kétszeresére, a jogerős elítélések száma háromszorosára nőtt az országban. A tapasztalatokról Brag Gubbrandsson, az Izlandi Gyermekvédelmi Hivatal főigazgatója számolt be a konferencián. Mint mondta, a modell olyan gyermekbarát eljárást takar, amelyben csak egyetlen alkalommal kerül sor egy nyomozati interjúra, amelyet képzett pszichológus végez, a rendőrség, a bíróság, a gyámhivatal képviselői pedig egy másik szobából figyelik. Videofelvétel is készül, amit később a bíróságon levetíthetnek.
Európában 115 városban, 150 Barnahus működik, a legutóbbit most kedden Szombathelyen avatták fel. Lazáry Györgyné klinikai szakpszichológus, a hazai projekt egyik vezetője elmondta: egyelőre adományokból tartják fenn magukat, de szeretnék elérni, hogy - a stabilabb anyagi háttér biztosítása reményében is - a Barnahus modell a gyermekvédelmi törvénybe is bekerüljön.
