Angela Merkel méltatta a kormánypártok közös jelöltjének politikai tapasztalatát, és hangsúlyozta: Németországban az emberek tudják, hogy megbízhatnak Frank-Walter Steinmeierben. Mint mondta, kormányon és ellenzékben is sok évet dolgozott a szociáldemokrata politikussal, aki "mindig tárgyilagos és fair volt" együttműködésük során.
Sigmar Gabriel alkancellár, az SPD elnöke kiemelte, hogy párttársa nemcsak a koalíció támogatását bírja, hanem "nagyon-nagyon sok polgárét is, és végül is ez a fontos". Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU - a CDU bajor testvérpártjának - elnöke hangsúlyozta, hogy Steinmeier nemcsak politikusként, hanem emberként is alkalmas a feladatra. A kormánypártok közös államfőjelöltje a nyugalom és a megfontoltság megtestesítője, és az "egyensúlyteremtés embere". Minderre "nagy szükség van napjainkban" - húzta alá a CSU elnöke.
Frank-Walter Steinmeier azt hangoztatta, hogy az új feladat iránt érzett öröménél csak a szövetségi elnöki intézmény iránti tisztelete nagyobb. Rövid programadó beszédében aláhúzta, hogy a brit uniós tagság megszüntetése (Brexit) és következményei, az amerikai elnökválasztás és a törökországi belpolitikai helyzet megannyi "politikai földrengés", amely elbizonytalanítja az embereket. Ilyen körülmények között, "ezekben a viharos időkben" a demokráciába, a demokratikus intézményekbe és azok képviselőibe vetett bizalom megerősítésére van szükség. Ez a bizalom a "legfontosabb erőforrás", amely azonban "tendenciaszerűen szűkös, meglétére sosincs garancia és mindig meg kell küzdeni érte".
Németország a bizalom megerősítéséhez saját példájával is hozzájárulhat, hiszen a német történelem megmutatja, hogy "háborúból béke lehet, a megosztottságot a megbékélés követheti, a nacionalizmus és az ideológiák dühöngését pedig a politikai józanság" - mondta Steinmeier. A bizalom megerősítéséhez "élénk és éber politikai kultúrára" is szükség van, amely ellenségképek helyett a kölcsönös tiszteleten alapul - tette hozzá a nagykoalíció pártjainak államfőjelöltje, hangsúlyozva, hogy ezért akar dolgozni, pártokon, és mindenekelőtt társadalmi, "szociális határokon" átívelő módon mindenkivel, és bátorságot akar adni az embereknek.
Németországban a szövetségi elnöknek elsősorban jelképes hatalma van, legfőbb feladata az ország egységének megjelenítése a pártokon és a napi pártpolitikai vitákon felülemelkedve. Az államfőt a szövetségi parlament (Bundestag) képviselőiből és a tartományi parlamentek azonos számú küldötteiből álló úgynevezett szövetségi közgyűlés (Bundesversammlung) választja. A mandátum öt évre szól és egyszer megújítható.02
Joachim Gauck jelenlegi államfő júniusban bejelentette, hogy mandátuma 2017. márciusi lejártával távozik hivatalából és nem indul újra a tisztségért, döntését életkorával indokolta. A nagykoalíció pártjai megállapodtak abban, hogy igyekeznek közös jelöltet állítani. Az egyeztetés elhúzódott, mindenekelőtt azért, mert a CDU/CSU pártszövetség oldaláról nem vállalta senki a jelöltséget. Sajtóértesülések szerint többek között Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter és Norbert Lammert Bundestag-elnök is elhárította a felkérést. A CDU/CSU így végül kénytelen-kelletlen elfogadta az SPD javaslatát, így a jobboldali pártszövetség is a szociáldemokrata külügyminisztert támogatja. Elemzők Angela Merkel kudarcaként értelmezik, hogy a CDU/CSU soraiban nem sikerült jelöltaspiránst találni.
A Bundesversammlung egyetlen feladata az államfő megválasztása. Az első vagy a második fordulóban a szavazatok abszolút többségét megszerző jelölt nyeri el a tisztséget, a harmadik fordulóban elég a szavazatok relatív többsége, vagyis az lesz a szövetségi elnök, aki a legtöbb szavazatot kapja. A választást 2017. február 12-én tartják. A nagykoalíció pártjai abszolút többséggel rendelkeznek a szövetségi közgyűlésben, így Frank-Walter Steinmeiert már az első fordulóban megválaszthatják a második világháború utáni Németország 12. államfőjének.
