Egyre nagyobb szeletet hasít ki a turisztikai piacból az Airbnb nevű közösségi szálláshely-szolgáltatás - állapította meg a BDO Magyarország. A tanácsadó cég a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének adataiból azt figyelte meg, hogy Budapesten az ilyen jellegű kapacitás kétszeresére nőtt 2010 és 2015 között.
A fővárosban tavaly 2,2 millió vendégéjszakát regisztráltak a közösségi szálláshelyeken, a szállodáknál ugyanez a szám 8 milliós volt. A változás azonban a vendégforgalomban igazán figyelemre méltó: az Airbnb felületén átmenő vendégforgalom mintegy hatszorosára nőtt 2010-2015-között, ezzel szemben a szállodai kereslet "csak" 40 százalékos emelkedést mutatott.
Mindez azt jelenti, hogy már a piac 20 százalékát adják a közösségi portálokon értékesített magánszálláshelyek. Az airdna.co adatai szerint Budapesten mintegy 4800 aktív vendéglátót tart nyilván az Airbnb. A BDO szerint már nálunk is vannak olyan cégek, amelyek már akár 10-15-nél is több lakást "mozgatnak" és iparszerűen akár komplett lépcsőházakat is képesek üzemeltetni, ebben pedig komoly profit jelenik meg.
Sok helyen a szállodaláncok felismerték, hogy az új szolgáltatásokkal szemben nem szélmalomharcot vagy keresztes háborút kell vívni, hanem együtt kell élni és azért dolgozni, hogy az egészséges együttélés szabályai megteremtődjenek. Nem úgy, mint Magyarországon, ahol az ilyen típusú lakáskiadást - akárcsak az Ubert - tiltani akarják.
Ugyanakkor felmerül a kérdés: ha az adott közösségi lakást a szállodai szoba előírásainak megfelelő berendezéssel (például tűz,- és hőálló függönyök, speciális szőnyegezés és burkolatok) kellene felszerelni, vajon az ár, amin a vendégeknek kiadják (jelenleg napi átlagban 15-30 ezer forint), ugyanannyi lenne-e, mint most. "Azaz kérdés, hogy a szállodai szakma nem betiltást kér-e, hanem csak annyit, hogy a mérce legyen ugyanolyan és a fair play szellemében mehessen a küzdelem a vendégért" - olvasható a BDO Magyarország közleményében.