A fideszes politikus szerint az ellenzék figyelmen kívül hagyta 3 millió 360 ezer ember véleményét, és "mondvacsinált, hazug indokokkal" próbálta menteni a helyzetet. Megjegyezte: Vona Gábor Jobbik-elnök "egy gyékényre" került Gyurcsány Ferenc DK-elnökkel és a szocialistákkal.
Ezzel nemzeti sorskérdésben ismétli magát a történelem, hiszen Vona Gábor a kettős népszavazást sem szavazta meg korábban, mert "nem ért rá" - mondta, kijelentve: az ellenzék felelőtlen és komolytalan, így "még egy mókus őrsöt sem lehet vezetni", nemhogy parlamenti pártot.
Elmondta azt is, hogy az igazságügyi miniszter megvizsgálja az alaptörvény sikertelen módosítása után kialakult helyzetet, a sarkalatos és a ratifikált nemzetközi jogszabályokat, továbbá azt, hogy azoknak milyen következményeik vannak a kötelező betelepítési kvótával szembeni fellépésben.
Példaként hozta, hogy van olyan átültetett nemzetközi jogszabály, amely tiltja a népesség tömeges lakóhely-változtatását és a kormányokat az ez elleni fellépésre kötelezi. Ebben a kérdésben - azaz a tömeges lakosságáttelepítésben - várják az Alkotmánybíróság állásfoglalását is, amelyet az ombudsman kért - tette hozzá.
Kósa Lajos ugyanakkor megjegyezte: az alaptörvény módosítása lett volna a legerősebb eszköz. Értékelése szerint az ellenzéknek nem a szöveggel volt problémája, hiszen az összegző módosító javaslat megkapta a nagy kétharmadot, a zárószavazás egy "primitív, szűklátókörű pártpolitikai számítás" eredménye.
A Fidesz frakcióvezetője egyúttal gratulált Donald Trumpnak, az amerikai elnökválasztás győztesének, továbbá a republikánus pártnak, amely mind a kongresszusban, mind a szenátusban többséget szerzett. Kiemelte: az Egyesült Államokban az egyik legfontosabb kampánytéma a migráció kezelése volt, és úgy látszik, az amerikai választók nem a bevándorlás támogatása, hanem okainak felszámolása mellett foglaltak állást. Ebből mindenki érthetett - fogalmazott, hozzátéve: az első hasonló lépés a Brexit volt.
Kitért arra is, hogy a közelgő osztrák választásnak is a migráció az egyik legfontosabb témája. Egyúttal viccnek nevezte, hogy a világ egyik leggazdagabb országában kétszer kellett elhalasztani a voksolást, mert "nem ragadnak a borítékok".
Ilyen Magyarországon nem fordulhatna elő - vetette fel.
Kósa Lajos üdvözölte, hogy egyre többen vallják magukénak azt az elvet, hogy nem a bajt kell idehozni, hanem oda kell vinni a segítséget, ahonnan az emberek jönnek. Egyúttal kétségeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy ha a világ 20 legfejlettebb országához tartozó 15 ország elhatározza magát, hogy segíteni akar, akkor nem tud.
A frakcióvezetőt kérdezték a letelepedési kötvényekről, amelyre válaszul kifejtette, hogy a konstrukció jó és szükséges volt, most azonban szerinte felesleges.
A Jobbik vizsgálóbizottságra vonatkozó felvetését ostobaságnak minősítette, mert mint mondta, a kötvények bevezetéséről a gazdasági bizottság döntött, amely állandó parlamenti bizottság.
Az ellenzéki párt még nem érti a Ház működését - vélekedett. A szintén a Jobbik által kezdeményezett ötpárti egyeztetésre pedig azt mondta: nem mennek el, a kötvényekről szóló összes kérdés szóba került az alaptörvény módosításával összefüggő egyeztetéseken.
Megkérdezték arról is, hogy tervezik-e újra az alaptörvény-módosítást. Kósa Lajos azt válaszolta: a hazai és az európai politikai helyzet alakulásától is függ a kérdés, most még nem lehet megítélni.
Franciaországban kicsi az esélye, hogy a baloldal nyerjen, változnak az EU politikáját meghatározó erőcsoportok, és a kvóta ügyében is lehetnek fordulatok - közölte.
Arra a kérdésre pedig, hogy a kormánypárt gondolkodik-e előrehozott választásban, leszögezte: nem tud ilyenről, és hülyeség is lenne, mert nem szabad öt hónapra megbénítani az országot ebben a helyzetben.