A Moody's péntek éjjel Londonban jelentette be, hogy Magyarország hosszú futamidejű államkötvény-kötelezettségeinek osztályzatát az eddigi "Ba1" szintről egy fokozattal "Baa3"-ra javította. Az új osztályzat kilátása stabil. Ezzel teljesült a papírforma, a Standard & Poor's és a Fitch Ratings után a harmadik hitelminősítő is jobb, befektetésre ajánlott osztályba sorolta Magyarországot. A Standard & Poor's szeptemberben, a Fitch Ratings már májusban felminősített a magyar államadósságot.
A legtöbb intézményi befektető szempontjából Magyarország már a Moody's döntése előtt is befektetésre ajánlott szuverén adósnak számított. A nemzetközi gyakorlat alapján ugyanis a befektetési társaságok általában két hitelminősítő osztályzatát veszik figyelembe annak meghatározásához, hogy egy adott adós besorolását befektetésre ajánlottnak tekintik-e, vagy sem. Vannak azonban kivételek, amelyek csak a három jó osztályzat láttán vásárolnak az ország állampapírjaiból.
A Moody's a döntés fő indokai közé sorolta, hogy erős a kormányzati elkötelezettség az államadósság-teher csökkentésére, jó irányba változik a szuverén adósságállomány szerkezete, és azt is, hogy a korábbinál sokkal alacsonyabb a devizaadósság aránya. Kiemelték még, hogy várakozásaik szerint a legutóbbi időszak kedvező gazdasági teljesítménye a következő években is fenntartható lesz. A Moody's szerint a magyar gazdaság reagált a kormány jelentős szakpolitikai intézkedéseire, és ennek egyik eredménye a fogyasztási dinamika következetes javulása. A hitelminősítő mindezek alapján a következő években 2-2,5 százalékos növekedési ütemmel számol a magyar gazdaságban.
Meglepő volt, hogy a hitelminősítő a stabilitást javító kormányzati kezdeményezések között pozitívan értékelte a közfoglalkoztatási programokat. A cég véleménye szerint ezek jelentősen javították a munkapiaci helyzetet is: a foglalkoztatottsági ráta az idei második negyedévben elérte a 66 százalékot a 2011-ben mért 55 százaléka után, és most már összhangban van az EU-átlaggal. Megdicsérte a hitelminősítő a kormányt azért is, mert kivezette a devizahiteleket, mérsékelte a bankadót, az államadósság-mutatót, ami jövőre már akár 72 százalék alá is csökkenhet, amellett, hogy a szerkezete is jelentősen javul, hiszen már 30 százalék körül van a devizaarány.
A Magyar Nemzeti Bank és a gazdasági tárca is kész közleményt tartogatott a jó hír kommentálására, ezekben mindenki a maga szerepét emelte ki a sikerben. A jegybank szerint a felminősítések megkésettek, de egyértelmű elismerései a magyar gazdaság elmúlt években elért eredményeinek, például a fenntartható növekedés biztosításának, a külső sérülékenység mérséklésének és a növekedési kilátások javításának, amikhez a jegybanki programok is hozzájárultak. Stabil, hosszú távra tervező befektetőket nyert Magyarország azáltal, hogy mind a három hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriába került - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója szombaton a köztévében. A piacok már évek óta a befektetésre ajánlott szintnek megfelelően árazták a magyar papírokat - tette hozzá. Az ügyvezető igazgató szerint a Moody's közleményéből az is kiderült, hogy további felminősítés várható - igaz legkorábban egy év múlva -, ha Magyarország a jelenlegi gazdaságpolitikát folytatja.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is megszólalt a felminősítés kapcsán és úgy vélte, ennek eredményeként mintegy 10 milliárd forinttal csökkenhet a következő egy-másfél évben az adósságfinanszírozás költsége a büdzsében, és javul az ország tőkevonzó képessége. A miniszter szerint azonban a döntést nem szabad sem alul-, sem túlbecsülni. Túlbecslés lenne, ha ettől a magyar gazdaság megítélésében ugrásszerű változást remélnének, hiszen a piac már jóval a hitelminősítők előtt felsőbb osztályba sorolta az országot. Alábecsülni sem szabad viszont a döntést Varga Mihály szerint, mert még mindig sok befektető tekinti fontos mércének a hitelminősítők véleményét.
A Moody's indoklásával Varga Mihály elégedett volt, különösen, hogy az nem tartalmazott kritikát, figyelmeztető felhívást. Kiemelte, a hitelminősítő nemcsak azt állapította meg, hogy a gazdaság növekedése stabil, szerkezete javul, hanem azt is, hogy a kormányzati intézkedések elérték szándékukat, a gazdaság szereplői reagáltak azokra - és példaként hozta fel a munkaerőpiaci változásokat, a hitelezést és az uniós források felhasználást.