A kétpárti pocskondiázási vetélkedő eredménye azonban az, hogy a szenzációként tálalt bejelentések kioltják egymást. A hölgy, aki azt állította, hogy 13 éves korában Donald Trump megerőszakolta őt, csütörtökön nem jelent meg egy előre beharangozott sajtóértekezleten, Hillary Clinton pedig legalább huszadszor jelentette ki, ezúttal Észak-Karolinában, sajnálja, hogy hanyagul bánt az e-mailjeivel, de semmilyen bűnt nem követett el.
A sárdobálási vetélkedő újabb fordulójában előkerült gúnyiratok közül csupán egy érdemel figyelmet, az sem annyira politikai súlya, mint inkább mulatságos volta okán, mely még a komolyságára sokat adó The New York Times-t is másfél kolumnás értekezés közlésére ihlette. Donald Trump alkalmatlanságát, kisstílűséggel kombinált megalomániáját illusztrálná, hogy az ingatlancézár állítólag fiatal kora óta két és fél centivel magasabbnak vallotta magát a tényleges magasságánál. Amikor pedig a nyolcvanas években hozzáfogott az 5. Avenue-n vásárolt telkén a Trump torony építéséhez, hosszasan győzködte építészét arról, hogy rá kell tennie még néhány emeletet az épületre, mert ha nem teszi, a General Motors új székháza magasabb lesz az övénél. Az építészt nem sikerült meggyőznie, mire megvette a General Motors épületét is. Egy másik manhattani felhőkarcoló megvásárlása alkalmával a sajtó észrevette, hogy az addig 44 emeletes épület újabban 52 emeletesként szerepel az iratokban. Ezt az új tulajdonos úgy érte el, hogy a földalatti parkolószinteket és a félemeleteket nyilvánította emeleteknek.
A jelek szerint azonban sem a személyeskedések, sem James Comey FBI-igazgató bejelentése a Hillary elleni vizsgálat felújításáról, nem befolyásolják érdemben a keddi eredményt. Van viszont néhány dolog, ami bizonyosan befolyással lesz a választások kimenetelére. Első helyen említendő ezek közül, hogy Obama elnök többszöri megszólalása és buzdítása ellenére a fekete szavazók eddig (a szavazatok leadása 37 államban már folyamatban van) 10-15 százalékkal alacsonyabb számban vettek részt a szavazáson. Ez valamelyest a demokrata jelölt esélyeit rontja. Feltehetően ugyanilyen fontos azonban, hogy amint a két elnökjelölt kampányához érkezett hozzájárulások is jelzik (Hillary Clinton kasszájába nagyjából kétszer annyi pénz érkezett, mint Trumpéba), az általában republikánus érzelmű amerikai pénzarisztokrácia most szinte egyöntetűen a demokraták jelöltje mögé sorakozott fel.
Egy most közzétett tanulmány szerint, melyet a Michigani Egyetem és a Dartmouth College kutatói készítettek, a tőzsdék jelentékeny árfolyam-emelkedéssel reagáltak már az első elnökjelölti vitára, melyben a szakértők és a közönség is Hillaryt nyilvánította győztesnek. Noha Trump a legmagasabb jövedelműek adójának csökkentését ígérte, a pénzvilág számára fontosabbnak tűnik a stabilitás, a Trump által fenyegetett szabadkereskedelmi egyezmények fennmaradása, a Kína elleni védővámok bevezetésének megakadályozása, a jelölt bevándorló-ellenességéből fakadó radikális intézkedések elkerülése. Röviden, a Wall Street geopolitikai kockázatnak és így vállalhatatlannak ítéli Donald Trump kiszámíthatatlan, nemzetközi tapasztalatok tekintetében kétségkívül fogyatékos személyiségét.
"Most, hogy nyakunkon a választás, ideje eldöntenünk, hogy egy szoknyavadász bohócra, vagy egy sunyi hazudozóra szavazunk" ez egy olvasói levélből származó idézet, mely a The New York Post pénteki számában olvasható. Noha ez sem több bulváros túlzásnál, a megjegyzés jól mutatja az amerikaiak millióinak azt a meggyőződését, hogy ez az elnökválasztás nem válik az amúgy nem egy vonatkozásban példamutató amerikai politikai rendszer dicsőségére.
Végezetül a legfrissebb közvélemény-kutatási eredményekről. A "billegő" vagy csatatér-államok közül a hét második felében Florida csekély, Pennsylvania és Észak-Karolina meglehetős fölénnyel Hillary Clinton mögött állt, Arizona, Ohio és Nevada Trumpot támogatta. Ez azonban nem jelenti az erőviszonyok kiegyenlítődését. Trumpnak mind a hat csatatér-állam elektori szavazataira szüksége lenne a győzelemhez.