Az MNB ma délutáni közlemény várhatóan nem tartalmaz új, érdemi információt, mivel a folyamatok megfigyelése mellett a Monetáris Tanács már az elmúlt hónapban a dezinflációs hatások kivédése érdekében kilátásba helyezett intézkedéseket. Várhatóan a közvéleményt különösen foglalkoztató "túl erős-e a forint?”- kérdésre sem kapunk majd választ, hiszen a jegybanknak nincs árfolyamcélja, közvetlenül azt nem fogja kommentálni.
Nem számítottunk októberben érdemi változásokra a monetáris politikában, hiszen az elmúlt hónapban állapították meg a három hónapos irányadó eszköz korlátozásának limitjét 900 milliárd forintban. Az MNB várhatóan megvárja az új intézkedéscsomag első tapasztalatait, mivel érdekes folyamatok zajlanak a magyar kötvénypiacon. Bár látszólag stabilak a hozamok – a hosszú oldali papírok 5-10 bázispontnál nem mozogtak többet az elmúlt hetekben –, változások zajlanak a háttérben.
Az első megfigyelhető trend, hogy 2016 májusa óta ismét visszatértek a külföldi érdeklődők a magyar piacra, hosszabb futamidejű kötvényeket keresve. A külföldi állomány, amely "fénykorában" (Templeton-időszak) 5 000 milliárd fölött is volt, az idei év tavaszára (május 31.) 3 470 milliárdra esett vissza. Azóta mintegy 10 százalékos emelkedést figyelhettünk meg, körülbelül körülbelül 3 723 milliárd forintra, mivel a pozitív tendencia három oldalról is megerősítést kapott:
1. a felminősítések és az arra való felkészülés külföldi érdeklődőket vonzott,
2. a legújabb magyar monetáris politikai lépések de facto lazító hatásúak, még ha az alapkamat változatlan is maradt és
3. az EKB továbbra is fenntartja a laza monetáris politikát.
A másik oldalról még ennél is izgalmasabb, ami a rövid lejáratú állampapírok piacán történik. Itt már jól tetten érhető az a kiszorítási hatás, amely során az intézményi befektetők diszkontkincstárjegy piacon csökkentik aktivitásukat. Miért is vásárolnának és tartanának ügyfeleiknek diszkontkincstárjegyeket, ha a szűkülő likviditás következében azt csak jóval magasabb szinten tudják finanszírozni? Úgy fogalmazhatunk, hogy marginalizálódik a rövid oldal, amennyiben az ügyfelek nem kívánnak hosszú futamidejű állampapírt vásárolni, a pénzpiaci és likviditási befektetési alapok felé fordulnak. Emellett egyre nagyobb az érdeklődés a féléves kamatozó kincstárjegy és az egyéves kamatozó kincstárjegy iránt is, különösen mióta fedezetképes papírrá vált a kamatozó kincstárjegy, azaz az MNB egyes ügyletek fedezeteként elfogadja azokat a kereskedelmi bankoktól, így sok esetben 100 százalékos nettó árfolyamon visszaváltják a bankok, egyfajta addicionális likviditást biztosítva ezen értékpapíroknak.
Az MNB szándékaival összhangban tehát a rövid oldali állampapír és finanszírozási piac egyre inkább a hazai befektetők terepévé válik, a külföldek számára inkább a hosszabb oldal biztosít lehetőségeket, egy hozamcsökkenéshez azonban újabb, makrogazdasági impulzusok kellenek. A jegybank várhatóan jövő januárban összegzi majd az első tapasztalatokat, módosító intézkedésekre addig csak akkor számítunk, ha az infláció nem a vártnak megfelelően alakulna.
A forint piacán a várakozásaink szerint az év vége felé nem a fenti tényezők lesznek majd meghatározóak, inkább a nagyobb külföldi jegybankok intézkedései befolyásolhatják az árfolyamot. Az Európai Központi Bank december 8-i ülésén dönthet az eszközvásárlási program fokozatos kivezetésének menetrendjéről. Jelenleg a QE program 2017 márciusáig van érvényben, de Mario Draghi minden sajtótájékoztatón elmondja, hogy szükség esetén meghosszabbíthatja. A legutóbbi kamatdöntő ülést követő eseményen elhangzott, hogy sem a program kibővítését, sem annak szűkítését nem tárgyalták.
A Fed az idei évben még két kamatdöntő ülést tart, a határidős árazások alapján jelenleg 71 százalékos az esélye, hogy december 14-i ülésen végrehajtják a második 25 bázispontos kamatemelést. Ezt a lehetőséget számos jegybankári nyilatkozat erősítette az elmúlt hetekben, többek között Stanley Fischer, a jegybank alelnöke is erre mutató nyilatkozatot tett. Amennyiben az EKB megkezdi a QE program szűkítését, és a Fed kamatot emel, mindkét lépésnek mérsékelt forintgyengítő hatása lehet - mondta Kiss Mónika.
Az MNB úgy döntött, hogy szerdán legfeljebb 150 milliárd forint értékben fogad be betétet a bankrendszertől, és december végén nem haladhatja meg a 900 milliárd forintot a befogadott likviditás mértéke - tudtuk meg Ürmössy Gergelytől, az Erste Bank vezető elemzőjétől. A következménye az MNB nem-konvencionális lazításának az lehet, hogy a bankközi kamatok, valamint az állampapírhozamok egyaránt mérséklődhetnek. Az erodálódó kamatok és hozamok pedig hatással lehetnek a forint árfolyamára is, azaz a magyar fizetőeszköz gyengülhet az euróval szemben amennyiben folytatódik a forint kamatelőnyének csökkentése - mondta az elemző.
Novemberben és decemberben is fontos lesz a kamatdöntő ülés, hiszen annak ellenére, hogy valószínűleg szinten marad az alapkamat az év végéig, a bankrendszer folyamatosan kiszorul a jegybank által kínált három hónapos futamidejű betétből. Véleményünk szerint a piaci alkalmazkodás az új monetáris keretrendszerhez már megkezdődött, ami a csökkenő bankközi kamatokban és nyomott szinteken tartózkodó kincstárjegyhozamokban tükröződik. Úgy látjuk, hogy az alkalmazkodási folyamat legalább december végéig elhúzódhat.
A határidős kamatmegállapodások árazása alapján a piac arra számít, hogy körülbelül 3-6 hónapon belül megközelíti a 0,6 százalékot a 3 hónapos futamidejű BUBOR kamat. A piaci várakozásokkal annyiban egyetértünk, hogy mi is a bankközi kamatok további csökkenésére számítunk, azonban szerintünk 2017 folyamán 0,5 százalékig csökkenhet jövőre a bankközi kamat, vagy akár még lejjebb.