A kormányzat központosítási törekvéseinek eredményeként mintegy 150 településen a katasztrófavédelem által kijelölt közszolgáltató vállalkozások szállítják el a lakossági hulladékot. Viszont a frissen létrehozott Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. központi számítógépes számlázási rendszere a mai napig nem üzemel, így úgynevezett bérszámlázással küldik ki a csekkeket a lakossági ügyfeleknek. Ezt a munkát a települési önkormányzatok kizárólagos vagy többségi tulajdonában lévő hulladékgazdálkodási cégek végzik, ami sok szakértő szerint törvénysértő, hiszen a jogszabály 2016. áprilisától megtiltja, hogy az állami "kukaholdingon" kívül ezt a tevékenységet más szervezet is végezhesse. Kivétel ez alól a főváros, mert Budapestnek csak október 1-jétől kellett (volna) ehhez csatlakoznia, ám Tarlós István főpolgármester olyan törvénymódosítást javasol, hogy a fővárost vegyék ki a hulladékgazdálkodási törvény hatálya alól és a a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. tartsa meg önállóságát.
Ugyanakkor az állami holding valószínűleg csak 2017. első két hónapjában számlázza ki az idei utolsó negyedévet, de az sem zárható ki, hogy csak a jövő évi első negyedévről bocsátnak ki számlákat 2017. áprilisában - nyilatkozta a Népszavának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Tab polgármestere. Az országban a bérszámlázással kiküldött második és harmadik negyedéves számlákat októberben, illetve novemberben küldték, illetve küldik ki, de előfordulhat az is, hogy az ügyfél "karácsonyi ajándékként", decemberben szembesül a 15-40 ezer forintos féléves fizetési kötelezettséggel. Ez különösen az alacsony jövedelmű családoknak okozhat majd fejfájást. Az önkormányzati szövetség elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakossági ügyfelek kérhetnek részletfizetési kedvezményt is, ez azonban nem jár automatikusan.
A "kukaholding" literenként 2,72 forintot oszt majd vissza a lakosságtól beszedett díjakból az önkormányzati nonprofit hulladékgazdálkodási cégeknek. Ez az összeg különböző szempontok alapján eltérő szorzóval számolva növekedhet, illetve csökkenhet. A legtöbb közszolgáltató cég már meg is kapta az értesítés arról, hogy a korábban kifizetett 10-60 százalékos előleggel együtt, mekkora összeg illeti meg őket a második negyedévi lakossági szemét szállításért. Hamarosan a harmadik negyedévi forrásról is kapnak tájékoztatást, így kiszámítható, mekkora összeggel gazdálkodhatnak. Ha a minimális szolgáltatást jogszabály rögzíti - ami egyelőre hiányzik - és ahhoz lehet mérni majd a szállítási távolságot, a háztartások sűrűségét, és egyéb tényezőket, akkor a szolgáltatásokra meghatározott szorzószámok korrekt alkalmazásával fenntartható lehet a lakossági szemétszállítás. Ha "pofára", a település vezetőjének politikai hovatartozása is szempont lesz, akkor előfordulhat az is, hogy nem mindenhol lesz elég a visszautalt működési költség.
Összességében az államosítási hullámnak és rezsicsökkentésnek áldozatul esett lakossági szemétszállítás is költségvetési támogatásra szorul, így idén hozzávetőleg 10 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek a hazai hulladék gazdálkodás átalakítása - jegyezte meg lapunknak Gy.Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció fővárosi képviselője. Emiatt elmaradhatnak az olyan innovatív megoldások is, mint a beépített chippel gyártott kukák kihelyezése a lakossághoz, amelyek mérték volna a hulladék súlyát és az alapján számlázhatta volna ki a szolgáltató a díjat. Fenyeget olyan veszély is, hogy lerobban az a hulladékgazdálkodás eszközparkja is, hiszen például Budapesttől 2 milliárd forintot von el a kormány, hogy a vidéki szemét szállítást támogassa. Az "elvonási tünetek" közé tartozhat majd, hogy a jelenleginél is szemetesebbek lesznek a főváros közterületei. Emellett veszélybe kerülhet a családi és társasházaknál eddig jól bevált szelektív hulladék gyűjtés is - vélte Gy. Németh Erzsébet.
