A BBC beszámolója szerint Julian Assange, aki a kiadatástól tartva, s a diplomáciai védettséget kihasználva már több mint négy éve él Ecuador londoni nagykövetségén, el lett vágva a világhálótól. A hírt maga a WikiLeaks tette közzé, ám a BBC-nek egyelőre nem sikerült Londonban hivatalos megerősítést szerezni, sem arra vonatkozó magyarázatot, hogy az ausztrál férfit befogadó külképviseleten miért fosztották meg a net elérésétől.
Magyarázatból persze nincs hiány: az elterjedt vélekedés szerint a Hillary Clinton elleni WikiLeaks-akció állhat a döntés mögött. Miután a leleplező honlap sorozatosan tette közzé, méghozzá sok ezres nagyságrendben az amerikai elnökségért küzdő politikus és munkatársai e-mailjeit, azt találgatták, Washingtonból gyakorolhattak nyomást Ecuadorra. Kétségtelen, hogy a frissen nyilvánosságra hozott elektronikus üzenetek rendre kényelmetlen helyzetbe hozták a volt First Ladyt, aki a közvélemény-kutatások alapján meggyőzően vezet republikánus ellenfelével szemben a Fehér Házért folyó harcban. A WikiLeaks hétfői nyilatkozatában úgy vélte, Ecuador döntött arról, hogy lekapcsolják a netről, szombat óta nem tudják elérni Assange-t.
Ecuador londoni külképviseletén mindenesetre nem nyilatkoztak ez ügyben, az ecuadori külügyminisztérium ugyanakkor nyilatkozatot adott ki, amelyben az internetet nem említették, azt viszont megerősítették, továbbra is garantálják Assange mentességét. A jelek szerint egyelőre megrekedtek az Assange esetleges távozásával, netán kiadatásával kapcsolatos, bonyolult jogi, illetve politikai manőverek is. Az ausztrál férfit Svédországban akarják bíróság elé állítani szexuális vádakkal, ám ő attól tart, hogy Stockholm kiadja Washingtonnak, ha viszont az Egyesült Államokba kerül, akkor ott a kémkedési törvény paragrafusainak megsértése miatt akár 30 év börtönnel is sújthatják. Assange-t a svéd ügyészek október 17-én hallgatták volna meg Londonban, a meghallgatást egy hónappal elhalasztották.
