Sebastian Kurz néppárti osztrák külügyminiszter kiállt ugyanakkor a visegrádi államokkal, Csehországgal, Lengyelországgal, Szlovákiával és Magyarországgal való jó viszony, illetve együttműködés mellett. Úgy vélekedett azonban, hogy a csatlakozás többek között azért sem lehetséges, mert - mint fogalmazott - a visegrádi államok egy olyan "zárt klubot alkotnak, ahova nem vesznek fel új országokat".
Az FPÖ elnöke, Heinz-Christian Strache szerint azonban a visegrádi államok "örömmel vennék", ha Ausztria tenne egy lépést ebbe az irányba. A párt külpolitikai szóvivője Johannes Hübner szerint Ausztria esetleges tagsága erősítené az ország uniós szerepét is, hiszen a visegrádi államoknak szavai szerint "de facto vétójoguk" van az unióban.
Strache szeptember közepén a Tiroler Tageszeitung című osztrák lapnak úgy nyilatkozott, hogy "már csak a történelmi okok miatt is ésszerű lenne, ha Ausztria csatlakozna a visegrádi csoporthoz", amelynek megerősödésével szerinte van esély az uniós reformokra. Indoklása szerint a visegrádi államok között formálódik a német kancellár ellenpólusa. "Eddig az unióban Németország és Franciaország hozott döntéseket, a többieknek nyelniük kellett" - mondta.
Milos Zeman cseh államfő szeptember közepén találkozott Norbert Hoferrel, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) államfőjelöltjével. Zeman akkor felvetette, hogy Ausztria tagja lehetne a visegrádi államoknak. Hofer a találkozót követő nyilatkozata szerint arról beszéltek, hogy miként lehetne erősebben hallatni a jövőben Közép-Európa hangját az Európai Unión belül, mert közös a történelmük, és hasonló módon látjuk a dolgokat.
