A parlament 138 igen szavazattal, 31 nem ellenében fogadta el adózás rendjéről szóló törvényt módosító javaslatot, amelyet a kormány hétfőn nyújtott be a Háznak.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter példaként említette, hogy a kultúra támogatásakor adótitoknak számít a támogatást nyújtó adózó megnevezése, az általa egy szervezetnek nyújtott támogatás összege, a támogatott szervezet megnevezése és a támogatott által az egyes támogatóktól külön-külön kapott támogatási összegek. Ezzel egy időben ugyanakkor a parlament rögzítette, hogy nem minősül adótitoknak az adózók egy adóévben igénybe vett adókedvezményének, jóváírásának összesített mértéke, a támogatott által az adóévben az adózóktól kapott támogatás összesített mértéke, és a támogatott javára az adóévben az adózók részéről felajánlott adó vagy adóelőleg összesített mértéke.
A törvénymódosítás ezzel párhuzamosan nem minősíti adótitoknak a nemzeti, illetve állami vagyont kezelő, azzal gazdálkodó támogatók esetében a támogatás adóévben összesített mértékét és az igénybe vett kedvezmény összesített mértékét.
Varga Mihály indoklásában emlékeztet, az adózás rendjéről szóló törvény az adótitok fogalmát most is széles körben határozza meg, és adótitoknak minősíti az adózást érintő tényt, adatot, körülményt, határozatot, végzést, igazolást, vagy más iratot. Mindezek alapján az adózók által juttatott támogatásokkal, az adózók által igénybe vett kedvezményekkel kapcsolatos adatok adótitoknak minősülnek - fogalmazott. A tárcavezető szerint a javaslatában szereplő adatok a magán- és üzleti szféra körébe is tartoznak, s mint ilyenek, konkrét jogszabályi előírás alapján is szükséges védettségük biztosítása. Az új szabályozás a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
A döntéssel évi több tízmilliárd forint részletezése maradhat rejtve, a nagyságrendet jól mutatja, hogy tavalyelőtt 50, tavaly több mint 70 milliárd forintot kaptak ily módon a sportklubok.
Korábban írtuk: a javaslat első körben a költségvetés terhére nyújtott adókedvezményt, illetve adójóváírást minősíti adótitoknak. Hatalmas összeg kerül ezen az úton a cégekhez, magánszemélyekhez: tavaly 795 milliárd forintnyi adókedvezményt adott az állam, a 60-féle adóból 44 kedvezménytípus érvényesíthető. A legnagyobb könnyítést a családok kapták, de rengeteg pénz ment el a foglakoztatás támogatására, és persze sportra. A kedvezmények többségét, 470 milliárd forintot a cégek kapták, a kisebbik rész jutott a magánszemélyeknek - kutatta fel a Napi.hu. A cégek csak tavaly az 548 milliárdnyi társasági adóból 217 milliárdnyit nem fizettek be, ezt úgymond eljótékonykodták - vagyis az adót felajánlották, kulturális és sportcélokra.
A második kör amikor az adózó törvényben maghatározott célra nyújt támogatást, illetve kedvezményezett célra tesz felajánlást. Ilyenkor mind a felajánló cég, mind a támogatott szervezet neve, a felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke, továbbá a kapott támogatás összege is titokban marad. Az indoklás szerint a továbbutalt adókedvezmény a privát szférába tartozik, nem része az államháztartásnak.
Bár a törvényjavaslat csalafinta módon a támogatott területek közül kultúrát hozza fel példának, köztudott, hogy a társasági adóból történő felajánlások túlnyomó része a sportklubokhoz áramlik. Tavaly csaknem 76 milliárd forint került a cégek adójából a látványsport-klubokhoz. A kultúrát csupán 21 milliárddal támogatták a cégek. Az adott, kapott juttatások és kedvezmények éves összesített értékét adóalanyonként ezután is meg lehet majd ismerni, mint például, hogy tavaly Felcsút a sport révén több mint 11 milliárd forinthoz jutott.
MSZP: cikivé vált Orbán fociklubját támogatni
Burány Sándor MSZP-s politikus korábban azt kérdezte a Házban, mi indokolja, hogy a törvényjavaslatot a kivételes eljárás keretében egy nap alatt akarják elfogadni. Szerinte azt akár pozitív fejleményként is lehetne értékelni, hogy cikivé vált a miniszterelnök kedvenc fociklubját támogatni. "A talpnyalók egy része szégyelli, hogy talpnyaló" - fogalmazott.
Az MSZP arra kérte Áder János köztársasági elnököt, hogy elfogadása után ne írja alá az adótörvényt módosító jogszabályt. Varga László kijelentette, hogy a szocialisták nemmel szavaznak a javaslatra, majd az államfőhöz fordulnak.
A Demokratikus Koalíció szerint a "Népszabadság megszüntetése után" a Fidesz az óriásplakátok piacának újraszabályozásával és a társasági adókedvezmények (TAO) eltitkolásával folytatja tovább a nyilvánosság korlátozását. A párt alelnöke sajtótájékoztatója után azt mondta, az a kormány, amely magán kívül senki mást nem hagy plakátolni és eltitkolja az emberek elől, hogy mire költi a pénzüket, a rendszerváltás előtti pártállami időszak szellemi örököse - jelentette ki a politikus. Hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnök nem veheti semmibe a rendszerváltást, ezért "a kormánya bukása után számolnia kell a tettei következményeivel"