A kormányfő előadásában célul tűzte "a világ jelenleg legerősebb gazdasági erőtere", Kína és "Európa leendő - vagy talán már most is az - növekedési központja", Közép-Európa összekötését. Magyarország továbbra is elkötelezett Kína és Közép-Európa együttműködése, valamint a Selyemút újjáépítése mellett. Ehhez ki kell építeni az útnak azt a részét, amely ezt a térséget összekapcsolja Kínával, és olyan gazdasági együttműködés kell, amely biztosítja az áruk áramlását ezen az útvonalon - fejtette ki Orbán Viktor. Közölte, ennek megfelelően építik kínaiakkal közösen a Budapest-Belgrád közötti vasútvonalat. (Legutóbb Matolcsy György jegybankelnök vizionálta, hogy ha Magyarország nyitni fog a Selyemút felé, ez megadja az országnak az esélyt arra, hogy a magyar gazdaság mérete a duplájára nőjön, azaz újabb 100 milliárd euróval bővüljön a mostani mintegy 100 milliárd eurót kitevő bruttó hazai termék.)
A miniszterelnök megtiszteltetésnek nevezte, hogy a világ egyik legintenzívebben fejlődő gazdasága, a kínai, erősen érdeklődik a közép-európai térség iránt. Nyomatékosította egyúttal: Magyarország nem fogad el semmilyen korlátozást Kína és a közép-európai térség együttműködésére vonatkozóan. A magyar kormány meggyőződése szerint ugyanis ami jó Kínának és Közép-Európának, az az egész Európai Unió érdekét is szolgálja - közölte.
A magyar-kínai gazdasági kapcsolatokról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly kereskedelmi rekordot döntöttek, miután 2,7-szeres bővülést értek el a kínai-magyar kereskedelemben, az idei első hét hónap adatai szerint pedig 80 százalékos volt a növekedés a két ország közti kereskedelmi kapcsolatokban. Tájékoztatott arról is, hogy Magyarország benyújtotta csatlakozási kérelmét az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankhoz.
A pártközi kapcsolatokról azt mondta: "úgy kell megértenünk egymást, hogy nincs igényünk arra, hogy a másik megváltoztassa saját magát". Ez nem áll összhangban a hagyományos nyugati gondolkodásmóddal - jelezte -, aszerint ugyanis a Nyugat egy magasabb rendű eszmét képvisel, és elvárja, hogy az erről szóló nemzetközi doktrínákat a világ más térségei is elfogadják. Magyarország azonban nem híve "a különböző politikai és gazdasági rendszerek exportjának" - jelentette ki a kormányfő, aki szerint minden nemzetnek megvan a maga saját karaktere, ami egyedi politikai rendszerekben ölt testet.
Orbán Viktor végül közölte: Magyarország készen áll megrendezni 2017 második felében a Kína-Közép-Európa együttműködés állam- és kormányfői csúcstalálkozóját.
A külkereskedelemről szólva meg kell jegyezni, a jól csengő százalékos értékek igen alacsony volumenű forgalmat takarnak, a külkereskedelmi forgalmunk az ezredfordulón bekövetkezett nagy visszaesés után mindössze két százalék körüli Kínával, és importunk meghatározóbb, mint az exportunk. Ez az Unió és Kína kereskedelmi kapcsolatára is igaz, az ázsiai ország exportja kétszer akkora az Európai Unióba, mint fordítva. Egy tegnapi hír szerint Lengyelország jelentős előnyre tehet szerint a kínai baromfiexportban a régiós országokkal szemben, a tenyésztők összefogtak, és segíti ottani terjeszkedésüket a sanghaji lengyel kereskedelmi képviselet is - értesült a Napi.hu. Eközben a magyar export áll.