A Budapest 92,9 MHz-es fővárosi frekvenciára még 2009-ben írt ki pályázatot az akkori Országos Rádió és Televízió Testület, amely 2010 áprilisában a Klubrádiót üzemeltető társaságot nyilvánította nyertesnek, majd nyolc hónappal később kimondta a pályázat eredménytelenségét.
A médiahatósággal fennálló jogvita miatt csak tavalyelőtt februárban költözhetett át erre a hullámsávra a korábban használt 95,3 MHz-ről a Klubrádió, amely ekkortól ingyenes frekvenciahasználatra jogosult közösségi médiaszolgáltatóként folytatta működését.
A Klubrádió pert indított az NMHH ellen és összesen mintegy 1,4 milliárd forint kártérítést követelt, mert az éveken keresztül nem kötött vele szerződést a korábban pályázaton elnyert fővárosi frekvencia használatára. A rádió az átmeneti megoldásként használni kényszerült hullámsáv műsorszolgáltatási díjaként 103 millió forintot, 1 milliárd 212 milliót árbevétel-kiesésükért és személyiségi jogi sérelmük vagyoni káraként, 30 milliót pedig az NMHH illetékesei által tett sajtónyilatkozatok sérelmezett részei miatt, nem vagyoni kárként kért megítélni.
A Fővárosi Törvényszék februárban kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében 1,75 millió forintos kártérítést ítélt meg, mert az NMHH vezetése, szóvivője 2011-2012-ben a rádió jó hírnevét sértő nyilatkozatokat tett. A kereset többi részét bizonyítottság hiányában elutasította.
Az ügy fellebbezések folytán került másodfokon a táblára, a Fővárosi Ítélőtábla júniusban jogerős részítéletet hirdetett és arra kötelezte az NMHH-t, hogy fizesse vissza a rádiónak a 103 millió forintos médiahasználati és frekvenciahasználati díjat, és a jó hírnév megsértése miatt megítélt kártérítés összegét felemelte ötmillió forintra. A tábla részítéletében ugyanakkor lényeges eljárási szabálysértések miatt új elsőfokú eljárást rendelt el a Klubrádió elmaradt reklámbevételei miatt beterjesztett milliárdos nagyságrendű követelés ügyében.
Az ítélet ellen az NMHH nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, ezt bírálta el szerdai nyilvános ülésén a Kúria. A Kúria ezen az ülésen megállapította: a részítélettel új eljárásra kötelező részével szemben nincs helye felülvizsgálatnak, ezért az NMHH erre irányuló kérelmét elutasította.
Az NMHH felülvizsgálati kérelmében kérte a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését is. A bíróság a személyiségi jogi sérelem vonatkozásában hatályon kívül helyezte a másodfokú döntést, egyebekben pedig fenntartotta.
A bíróság kifejtette: a jogellenes magatartás és a kár bekövetkezte közötti összefüggést a károsultnak kell bizonyítania. A rádió bizonyította is, hogy a 92,9 MHz-es frekvencia kiírásával kapcsolatban az NMHH jogelődje, az ORTT magatartása kárt okozott a rádiónak, mert nem tudta az ingyenes frekvenciát használni, az ideiglenes engedélyt 60 naponta meg kellett hosszabbítania és fizetnie is kellett a frekvenciáét. A bíróság szerint ezt a díjat egyértelműen azért kellett megfizetnie a rádiónak, mert nem kötötték meg vele a szerződést az ingyenes frekvenciára. A Kúria utalt arra is, hogy a rádió a nagyobb kárt - az éterből eltűnést - akarta elkerülni azzal, hogy maradt a fizetős frekvencián.
A bíróság szerint az NMHH nem tudta vétlenségét bizonyítani, sőt, szinte minden, a rádióval kapcsolatban hozott határozatát a bíróságok megváltoztatták, megsemmisítették. A Kúria szerint egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy vétkesen, felróhatóan járt el. A Kúria ezért a Fővárosi Ítélőtábla határozatának a frekvenciahasználati díjra vonatkozó részét helybenhagyta.
A személyhez fűződő jogok megsértése vonatkozásában a Kúria minden egyes jogsértés tekintetében egyetértett a jogerős részítélet megállapításával, vagyis azzal, hogy az NMHH képviselői több alkalommal, folyamatosan, a rádióra vonatkozóan valótlan, sértő tényeket állítottak, híreszteltek és olyan nyilatkozatot tettek a rádióra, ami alkalmas volt a gazdasági életben részvételének ellehetetlenítésére.
A bíróság szerint ugyanakkor az elsőfokú bíróság ítélte meg helyesen a kártérítés nagyságát és állapította meg azt kétmillió forintban. A Kúria szerint ezt az összeget indokolatlanul emelte meg a Fővárosi Ítélőtábla ötmillió forintra, ezért helybenhagyták az elsőfokú ítéletnek a személyiségi jog megsértése miatt megítélt nem vagyoni kárra vonatkozó rendelkezését.
