Szimbolikus bírósági kalapáccsal tüntetett hétfőn a Parlament előtt az Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) ellen a Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet. A tiltakozó akciót Cecilia Malmström, az Európai Unió (EU) kereskedelmi biztosa Budapestre érkezésére időzítették. A brüsszeli vendég a magyar álláspontról tárgyalt.
A zöld szervezetek szerint a megállapodás Magyarország önrendelkezését és az állampolgárok érdekeit súlyosan veszélyezteti. A bírósági kalapáccsal arra utaltak, hogy értelmezésük szerint az egyezmény egyik legfőbb kockázata, hogy a nagyvállalatok – profitjuk érvényesítésének érdekében – beperelhetnék az állampolgáraik egészségét és környezetét védő kormányokat is. Súlyos veszélyt jelent a CETA az uniós és a magyar mezőgazdaságra is, a GMO-mentesség fenntartása is ellehetetlenülhet - hangoztatták.
Olyan vélemény is megjelent, hogy Kanadából akár 50 ezer tonna marhahús és 80 ezer tonna sertéshús is érkezhet Európába. A kanadaiak egyébként már jelenleg is versenytársai Európának és a magyar termelőknek az ázsiai piacokon - mondta a Népszavának Németh Antal, ágazati szakértő. Brüsszel és Moszkva kölcsönös bojkott intézkedései miatt az orosz piacon is egyre nagyobb szeletet hasított ki az észak-amerikai ország.
Néhány ezer tonna marha-, illetve sertés hús nem rengeti meg az európai piacot, hiszen az említett mennyiség a közösségi termelésnek alig 2-3 százaléka. A magyar termelők mostanra elérték a 420-430 forintos élősúly kilogramm árakat, ez a jövő év közepétől némileg visszaeshet az olcsó, vámmentes kanadai hús miatt - említette Németh Antal.
Magyarország nem áll az útjába a kanadai uniós szabad kereskedelmi egyezménynek - derült ki Cecilia Malmström, uniós kereskedelmi biztos és Szíjjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter tárgyalásáról kiadott közleményből. A tárcavezető szerint a magyar nemzetgazdaság szempontjából az szolgálja az érdekünket, ha a nemzetközi kereskedelem a lehető leginkább akadálymentesen zajlik.
A Kanadával kötendő szabadkereskedelmi megállapodást illetően a kormány a parlamenthez fordult, hogy az döntsön, milyen álláspontot képviseljen a kormány október 18-án, amikor Brüsszelben végleges választ kell adni, támogatja-e az ország az egyezményt. Erről kedden kezdi meg az általános vitát az Országgyűlés.
A CETA, amelynek szövegét öt év tárgyalás után, 2014 augusztusában véglegesítették, az Európai Parlament ratifikációját követően akár már idén decemberben hatályba is léphet.
Az unió társadalmi terméke nagyjából a tízszerese a kanadainak, s az észak-amerikai ország stabil piac, ahová nagyon jók az európai export lehetőségek - mondta lapunknak Inotai András, közgazdász. Túl sok olyan kanadai nagyvállalat sincs, amitől tartani kellene. A CETA az USA-val kötendő transzatlanti szabad kereskedelmi megállapodás előjátéka, és sokan félelemkeltésre használják fel - mondta a közgazdász, de elismerte, hogy az ellenzőknek is vannak megfontolásra érdemes érveik. Azt az érzést kelteni azonban, hogy csak akkor vagyunk biztonságban, ha bezárkózunk azért veszélyes, mert éppen akkor nem vagyunk biztonságban, ha félünk és bezárkózunk - figyelmeztetett Inotai András.
Európának és Magyarországnak fel kellene ismerni a kihívásokat és alkalmazkodnia kell, fokoznia a versenyképességét. Ezek a szerződések adják az utolsó esélyt Európának, hogy a világ térképén gazdaságilag és politikailag is megmaradjon. Egy szétesett nemzeti államokra tagolt Európa el fog tűnni a térképről - vélte a közgazdász. Az európai agrárpolitika 30 éve reformra szorul, mert költséges és nem a versenyképességet, hanem például Magyarországon is lobbikat erősít. Lásd a földalapú támogatás ingyen pénze. A GMO üzletből is ki lehet maradni, de aki ezt teszi, nagyon sok nemzetközi piacról ki fog szorulni - tette hozzá Inotai András.
A magyar törvények elég erősek, a hazai gabonatermelőknek nem kell félniük a GMO mentesség megszüntetésétől - közölte a Népszavával Vancsura József a Gabonaszövetség elnöke. A magyar gabona még az európai piacon is csekély mennyiséget képvisel, de a jó minőségű terménnyel megtalálhatják a gazdák a piaci réseket. A versenyre, az uniós, a nemzeti támogatások leépítésére pedig már most készülni kell(ene). A magyar termelőknek nem a kanadai, vagy az amerikai farmerektől kell elsősorban tartani, hanem az orosz, ukrán, kazah gabonától, amit 15-20 ezer forinttal alacsonyabb áron termelnek meg tonnánként a keleti versenytársak.
Nincs abban semmi új, hogy egy vállalat perelhet egy államot, ha az nem tartja be a szerződést - hangsúlyozta Lattman Tamás, egyetemi docens. Ha a cég elégedetlen az adott ország bíróságainak a döntésével, a saját országa, vagy választott bírósághoz fordulhat. Ha Magyarország számára például a GMO-kérdés nagyon fontos, akkor azt a szerződés megszövegezésekor kell egyértelműen megjeleníteni - tette hozzá.