A Fidesz sem gondolja komolyan az idegenekkel való fenyegetést, hiszen ezreknek adtak el letelepedési kötvényt - mondta Molnár Gyula a Biztonság és felelősség című tanácskozáson. Az ellenzéki politikus otthonmaradásra biztatta a választókat.
Elmondta: azért értelmetlen a népszavazás, mert a pénteki pozsonyi uniós csúcson minden egyes európai vezető elismerte, menekültkvóta nem lesz. Szerinte a menekültválság megoldása ezen a csúcson körvonalazódott is. A találkozó után minden európai vezető a bevándorláspolitika változásáról beszélt, csak Orbán Viktor nem, mert ő népszavazást akar nyerni - mondta Molnár Gyula. Hozzátette: közös megoldásra van szükség, amelynek része lehet az uniós határok fokozott védelme, a titkosszolgálatok közötti együttműködés megerősítése, a kvóták elfelejtése. Nem lehet összemosni a terroristákat azokkal, akik a terror elől menekülnek; a háborús menekülteknek jár a menedékjog, de nem korlátlan számban - közölte, megjegyezve: lehetőséget kell teremteni a veszélyt jelentő emberek kiutasítására, a beutazás megtagadására is.
Azt mondta, nem hiszi, hogy a Fidesz valóban problémásnak tartja a menekültek betelepítését Magyarországra, mert akkor nem adott volna el az elmúlt években offshore cégeken keresztül több tízezer letelepedési kötvényt, volt, hogy elítélt bűnözőnek is. Szólt arról is, hogy nem tudják, mi lesz a népszavazás közjogi következménye. Jelezte ugyanakkor, az MSZP nem fog támogatni olyan javaslatot október 2-a után, amely korlátozná a magyar emberek telefon- vagy internethasználatát vélt vagy valós veszély miatt. Molnár Gyula közölte, olyan országot szeretnének, ahol az állam nem fenyegeti és riogatja az embereket, hanem felelősséget vállal értük és tesz is biztonságáért.
"Orbán, Putyin, Trump, Le Pen ugyanazt a mesét mondják", el akarják hitetni, hogy kizárólag ők képesek megvédeni az országot, eközben ők maguk és a hazájuk iránt semmiféle elkötelezettséget nem érző, "divatos szóval élve" nihilista politikájuk nagyobb veszélyt jelent a nemzetre, mint bármi, amivel riogatnak - mondta. Szerinte október 2-a után is van élet, az MSZP megkezdi a felkészülést a 2018-as választásra. Hozzátette: jelölteket állítanak mind a 106 egyéni választókörzetben együttműködve mindazokkal, akik készen állnak arra, hogy 2018 a változás éve legyen Magyarországon.
Közölte, minőségi szakmai programokat dolgoznak ki és bebizonyítják, "a nemzeti programmá emelt irányított közbeszerzés nem lehet politikai stratégia", azt úgy hívják, korrupció és hatalommal való visszaélés. Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke szerint a valós kihívásokra érdemi, az emberi humánummal, valamint a hatékonysággal arányban álló európai megoldás kell. Olyan megoldás mellett foglalt állást, amely nem az európai bürokraták aktatologatásából és nem is a nemzetállamok önző megoldásából tevődik össze. Kifejtette: egy új struktúrán alapuló közös európai védelmi politikára van szükség a NATO-val együttműködve, új közös európai menekültpolitika is kell, adott esetben új menekültügyi egyezménnyel. Molnár Zsolt azt mondta, örülne annak, hogy ha a kormánypártok hasonló elánnal szeretnének népszavazást a letelepedési kötvényről.
Mesterházy Attila, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke Nagy-Britannia európai uniós kilépésének hatásait elemezve azt mondta, ez veszélyt is, de egyben lehetőséget is rejt. Szerinte veszélyt azért jelenthet, mert az EU elindulhat a szétesés felé. De annak lehetőségét is magában rejti, hogy új lendületet kap az unió, jobb és hatékonyabb lesz a működése - közölte. Az ellenzéki képviselő a jobb működés megteremtésében kulcsfontosságúnak tartotta az emberek bizalmának visszaszerzését. Mesterházy Attila rámutatott: Brüsszel Magyarországot is jelenti, azaz nem független az országtól, hiszen Magyarország is az unió tagja. Ha nem működik jól, változtatni kell rajta, ennek a változtatásnak Magyarország is részese lehet - hangsúlyozta.
Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezetője közvélemény-kutatási adatokat ismertetve elmondta, a magyar társadalom kétharmada uniópárti, a fideszes választók háromnegyede sem lépne ki az unióból. Ugyanakkor a kormányzati kommunikáció szétválasztotta az unióhoz való viszonyulást és az október 2-ai népszavazást. Adatsorokat ismertetve elmondta: a magyarok kétharmada tart attól, hogy a menekültválság közvetlen veszélyt jelent a családjára, a munkájára nézve, 41 százalékuk fél attól, hogy Magyarországon egy éven belül lesz terrorcselekmény. A közvélemény-kutató szerint mivel nincs közvetlen tapasztalata, abban megosztott a társadalom, hogy a menekültek képesek-e sikeresen beilleszkedni a helyi társadalmakba.
Tóth Bertalan frakcióvezető zárszavában úgy vélte, az európai közösség nem akadálya, hanem potenciálisan egyetlen megoldása lehet a menekültválság kezelésének.
Budai Bernadett szóvivő bejelentette: október 2-án délután, a Szabad Európa-napon az MSZP a fővárosi Vörösmarty térre várja szimpatizánsait.