Mindezt tanúsítják a KSH tegnap megjelent kereseti statisztikai adatai is: júliusban a bruttó bérek - 12 hónapra visszatekintve - 5,1 százalékkal növekedtek, így az év elejétől érvényesülő egy százalékpontos szja-kulcscsökkentést is figyelembe véve a nettó bérek 6,7 százalékkal lettek magasabbak, ami a júniusi -0,3 százalékos inflációval számolva 7 százalékos reálbér-emelkedésnek felel meg. A béreknél természetesen csak átlagokról beszélhetünk - hívták fel a figyelmet a szakemberek -, ugyanis szép számmal voltak olyan munkahelyek, ahol az átlagosnál jóval nagyobb mértékű béremelést hajtottak végre, de arra is volt számos példa, hogy érintetlenül hagyták a javadalmazásokat. Magyarországon egyébként 2016. júliusában a bruttó havi átlagkereset 256 900 forint volt júliusban. Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 170 800 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 178 000 forintra becsülhető.
A bérnövekedés üteme némileg lassult az utóbbi hónapokban - hívta fel a figyelmet Suppan Gergely. A Takarékbank szenior elemzője azonban arra számít, hogy az ősz folyamán még jobban növekszik majd a bérszínvonal, az egészségügyi fizetésemelések révén. Idén 5,8 százalékos lehet a bruttó bérnövekedés, ami az adóváltozások miatt 7,3 százalékos nettó béremelkedést eredményezhet, így az ez évre várt 0,5 százalékos infláció mellett 6,8 százalékos reálbér növekedésre számít Suppan.
Szakértők véleménye szerint az egy egészségtelen az a bérszerkezet, amikor a közszférában nagyobb a bérnövekedés üteme, mint a versenyszférában. Márpedig júliusban ez történt. A versenyszférában 4,7 százalékkal voltak magasabbak a rendszeres bérek, míg a közszférában 6,3 százalékkal, a megelőző esztendő azonos időszakához képest. (A közfoglalkoztatottakat leszámítva még torzabb a kép, mert akkor a közszféra dolgozóinak bérnövekedése 7,5 százalékos volt.) Szakértők arra számítanak, hogy az állanmi béremelés begyűrűzik majd a versenyszférába is, ahol a munkaerőhiány szintén felfelé hajtja a béreket. Egyre több vállalat szembesül ugyanis azzal, hogy a munkavállalók megtartásához és újak felvételéhez bért kell emelnie. A munkaerőhiány várhatóan a következő hónapokban sem enyhül, így a keresetek növekedésének dinamikus üteme fennmarad, illetve emelkedhet is, főként a versenyszférában - véli Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.