Jobbik: vérlázító és röhejes, amit Orbán Viktor tett
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, vérlázító, hogy a pozsonyi uniós csúcs után Orbán Viktor miniszterelnök áldását adta a visegrádi négyek (V4) közös dokumentumára, miszerint a munkaerőhiánnyal küzdő országok akár jelentős számban is befogadhatnak migránsokat. "Röhejes, közröhej tárgyát képezi" ez egy olyan országban, ahol ez ellen kampányolnak és rendeznek referendumot - tette hozzá. Azt firtatta, a kormány hajlandó-e kezdeményezni azt, hogy a pozsonyi dokumentumban szereplő betelepítés ne érinthesse Magyarországot.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára rögzítette: a kormány továbbra is a leghatározottabban nemet mond a kötelező betelepítés minden formájára. Szerinte a V4-ek állásfoglalása arról szól, hogy továbbra is a tagállamok kezében kell hagyni a döntést a bevándorlók befogadásáról, a visegrádi négyek azt azonban tudomásul veszik, hogy valamely nyugat-európai ország gazdasági megfontolásból teret enged a bevándorlásnak. A V4-ek "nemet mondanak a brüsszeli diktátumokra" - fogalmazott, megjegyezve: sajnálja, hogy a magát nemzetinek valló párt Jobbik beállt azok sorába, akik félretájékoztatják a magyarokat, ezzel a baloldallal került egy csoportba a Jobbik.
MSZP: súlyos gondok vannak a gyermekvédelem területén
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a gyermekek világnapja, szeptember 20-a kapcsán tette szóvá, hogy szerinte a kormány lezüllesztette az oktatási rendszert, elértéktelenítette a családtámogatásokat, szétverte a szociális támogatási és a gyermekvédelemi rendszert. Hozzátette: a szociális területen dolgozók bére a legalacsonyabb a közszférában. Szerinte a gyermekvédelmi otthonokban elkövetett bántalmazások erre a súlyos helyzetre hívják fel a figyelmet. Közölte, pártja országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be, mert szükségesnek tartják a gyermek sérelmére elkövetett testi, lelki vagy szexuális bántalmazás hatékony megelőzése érdekében a gyermekvédelmi ellátás felülvizsgálatát.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a gyerekek ma pozitívabb jövőképpel rendelkezhetnek, mint hat évvel ezelőtt. Elmondta, a teljes nemzeti össztermék 4,3 százalékát fordítják családtámogatásra, miközben az OECD átlag 2,5 százalék. Jövőre ez az arány 4,7 százalék lesz - közölte. Hozzátette: a gyermekjóléti szolgáltatások átalakítása után 48 központ helyett most már 198 központ működik az országban, minden járásba eljutott ez a szolgáltatás. A gyermekbántalmazások elleni fellépés fontos, ebben nyújt segítséget a gyermekeknek az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ - mondta.
LMP: nem áll stabil lábakon a gazdaság
Schmuck Erzsébet (LMP) annak kapcsán, hogy a Standard and Poor's (S&P) nemzetközi hitelminősítő felminősítette Magyarországot, azt mondta, ez még nem jelenti azt, hogy stabil lábakon áll a gazdaság. Értékelése szerint a reálgazdaság és társadalom romló folyamatai felgyorsulnak, a vidék leszakad, az emberek elmennek külföldre dolgozni, nemcsak a szakképzett, hanem szakképzetlen munkaerő is hiányzik, az oktatás ki van véreztetve. Hozzátette: a minimálbér továbbra is 15 ezer forinttal a létminimum, a közmunkabér pedig a szegénységi küszöb alatt van. Ismertette az LMP javaslatait: meg kell állítani az elvándorlást, nem lehet vendégmunkásokkal pótolni a munkaerőt, jelentős béremelés kell a köz- és a magánszférában, csökkenteni kell a munkavállalói járulékot 18,5-ről 12 százalékra, továbbá többkulcsos személyi jövedelemadóra van szükség.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a képviselő nemcsak a kormánynak, hanem az EU, az IMF, az OECD és most már az S&P álláspontját sem fogadja el. Ezt követően ismertette az elmúlt évek gazdasági adatait: csökkent a költségvetési hiány, az államadósság, lényegében megszűnt az infláció. Az eredmények közé sorolta a csökkenő munkanélküliséget, a növekvő fogyasztást és a béreket.
KDNP: Széchenyi ma is korszerű államférfi
Firtl Mátyás (KDNP) arról emlékezett meg, hogy szeptember 21-én van Széchenyi István gróf születésének 225. évfordulója. A kormánypárti képviselő értékelése szerint Széchenyi ma is korszerű államférfi, követendő példakép. Megemlítette, a Széchenyi-emlékhelyek 2014-ben indult felújításának célja, hogy ezek az épületek zarándokhellyé válhassanak.
Rétvári Bence szerint Széchenyi István minden hazaszerető ember számára fontos kiindulópont.
Fidesz: a hibás migránspolitika látszik a berlini választási eredményekben
Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) a vasárnapi berlini helyhatósági választások kapcsán azt mondta, a hibás migránspolitikát folytató néppártok történelmi mélypontra kerültek és a szélsőségek határozottan előretörtek. Ezt részben azzal magyarázta, hogy nem működik az integráció Németországban, mivel az egymillió bevándorlóból alig száz vállal munkát. Hozzátette: a magyarok október 2-án erősíthetik meg a kormány migránspolitikáját.
Dömötör Csaba szerinte a bevándorlók elosztásának fő terheit a helyiek viselik, és a helyben élők Európa-szerte úgy érzik egyre kevesebb beleszólásuk van abba, kivel élnek együtt, nem véletlen, hogy sok helyi közösség tiltakozik ez ellen. Az államtitkár szerint a kockázatokkal a magyar önkormányzatok is tisztában vannak, ezért zajlik konzultáció a brüsszeli kvótacsomag ügyében az önkormányzatok és az országgyűlési képviselők között.
Az egészségügyről, a halászatról, Érpatak ügyeiről, a bérkülönbségekről, a Liszt Ferenc-repülőtér okozta zajterhelésről és a GMO-mentes élelmiszerekről is szó volt a kérdések során.
MSZP: mi lesz az egészségügyi programmal?
Tukacs István (MSZP) az egészségügyi államtitkár korábban hirdetett öt pontjának megvalósítására kérdezett rá. "Most mely szuperkórház-koncepció mellett tartanak ki?" - tette fel a kérdést. A többi közt a kancelláriarendszer megvalósítására is rákérdezett.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a szocialisták kormányzását elevenítette fel, amely szavai szerint a leépítésekről szólt, most viszont a bővítésről tárgyalnak. Zajlik a dél-budai szuperkórház helyének kijelölése - tette hozzá -, a háziorvosok finanszírozása pedig emelkedett.
Jobbik: megdöbbentő állapotok a kórházakban
Rig Lajos (Jobbik) a hatalmas támogatásban részesülő győri kórház egyes vizesblokkjában uralkodó "áldatlan állapotokról" számolt be, és azt kérdezte, miért nem intézkednek haladéktalanul.
Rétvári Bence ismertette a győri kórház fejlesztésének részleteit, amely ugyanakkor nem érintette az intézmény minden részlegét. Közölte azt is: a tusolót lezárták és mentesítették a kártevőktől, addig a folyosón egy másik vizesblokk is a betegek rendelkezésére áll. Az eset körülményeit a tisztiorvosi hivatal vizsgálja.
LMP: mi lesz a halászokkal?
Sallai R. Benedek (LMP) a halászati törvény korábbi átalakítását elevenítette fel, amely - mint fogalmazott - ellehetetlenítette a halászatot az országban. Az egyéves tapasztalatokat firtatva azt kérdezte: miből élnek azóta a halászok?
Bitay Márton Örs, a földművelésügyi tárca államtitkára szerint ökológiai szempontból helyes döntést hozott az Országgyűlés a halászat megszüntetésével. Hozzátette ugyanakkor, hogy a mintegy 250 halász gondját meg kell oldani, ehhez a Magyar Országos Horgász Szövetség segítségét is kérték.
Fidesz: újabb Jobbikhoz köthető korrupciós botrány
Simon Miklós (Fidesz) a "Jobbikhoz köthető korrupciós botrányról", Érpatak polgármesterének településvezetési módszereiről beszélt. Azt kérdezte: meddig lehet Magyarországon szélsőjobboldali korrupt vezető egy település élén? Rámutatott: a polgármester "diktatórikus módszerei" miatt elfogadott zárszámadása sincs Érpataknak.
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára elmondta: a szabályszerűséget a kormányhivatal is figyeli, számos kifogásolnivalót talált a polgármester tevékenységében. A csalások miatti vizsgálok még tartanak - tette hozzá -, megjegyezte ugyanakkor, hogy a kormánynak a kérdésben nincs közvetlen beavatkozási lehetősége.
MSZP: nő a bérszakadék az ország különböző területei között
Gúr Nándor (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre jobban nő Magyarország megyéi között a bérszakadék. Míg Budapesten egy év alatt 17 ezer forinttal, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csak 5 ezer forinttal nőtt a nettó átlagjövedelem. Ezen változtatni kell! - szorgalmazta a szocialista politikus.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára azt válaszolta: a Fidesz kormányzása alatt több százezerrel nőtt a munkavállalók száma, a reálbérek pedig folyamatosan nőnek. A megyék között valóban van bérkülönbség, de éppen az említett Szabolcs megyében vagy Borsod-Abaúj-Zemplénben a nemzetgazdasági szintnél nagyobb ütemű volt a bérnövekedés az elmúlt időszakban - mondta.
Az MSZP béremelést kért az oktatást segítő dolgozóknak
Varga László (MSZP) arról beszélt, hogy a februári pedagógustüntetések idején a kormány kétszer 35 ezer forint bérkiegészítést ígért az oktatást segítők dolgozóknak, de ezt végül csak az állami intézményrendszer dolgozói kapták meg. A politikus azt kérdezte, hogy a kabinet valóban kíván-e segíteni az oktatást segítő technikai dolgozóknak?
Rétvári Bence azt felelte, hogy a jövő évi költségvetésben az idén eredetileg elfogadotthoz képest 104 milliárd forintnyi pluszforrást fordítanak az oktatásra. A nevelő-oktatót munkát segítők számára az igazán fontos előrelépés az, a 2017. január 1-i, tíz százalékos bérnövekedés lesz amiből hét százalékot mindegyikük megkap, további három százalék pedig teljesítményarányosan jár majd - emlékeztetett.
LMP: hátrányosan különböztetnek meg pedagógusokat
Ikotity István (LMP) arról beszélt, hogy a kormány megígérte, a nyugdíj előtt álló pedagógusokat előléptetik a pedagógus II. kategóriába, de ez nem minden esetben történt meg, összesen 1323-an maradtak ki az előrelépésből. A kormány hátrányosan különböztette meg azokat, akiket kizárt az automatikus átsorolásból - jelentette ki.
Rétvári Bence hangsúlyozta, a kormány számtalan ösztönzőt alkalmazott annak érdekében, hogy a pedagógusok tovább képezzék magukat. Aki többet és jobban foglalkozik a gyermekekkel, azoknak magasabb lesz a fizetése azoknál, akik csak az átlagos munkát végzik el - közölte. Felhívta a figyelmet, hogy 15 ezer pedagógus lépett előre, de azok esetében, akik korábban sikertelenül fejezték be a minősítési eljárást, nem automatikus az átminősítés.